Bár a beosztottak szerint is hatékonyabbak a vegyes összetételű csapatok, vezetőnek mégis inkább férfit választanának — derült ki a Randstad Workmonitor legfrissebb felméréséből. Miért is?
A felmérés az ugyanazért a munkáért járó különböző fizetések, s a nők számára sokszor áttörhetetlen üvegplafon mellett a női vezetők helyzetét és megbecsültségét is elemezte. A 34 országra kiterjedő kutatás szerint az Európai Unióban a nők jövedelme 16, Magyarországon pedig 18,4 százalékkal marad el a férfiakétól, és a bérolló vezetői szinten, valamint a diplomások között még jobban kinyílik. A felmérésből kiderült, hogy bár a nők tisztában vannak e jelenséggel, kétharmaduk mégis inkább férfi főnököt választana.
A szakértők szerint ezt az okozza, hogy a legtöbb társadalom patriarchális berendezkedésű, vagyis úgy szocializálódunk, hogy tiszteljük a férfiakat. A több ezer éves hagyományos nemi szerepek szerint a férfi a döntéshozó, az ő feladata a megélhetés biztosítása. Ezzel szemben a nő igényli és elfogadja az irányítást, és szerepe a család egyben tartása, a gyermekekről való gondoskodás terén jelentős. A munkahelyeken az elmúlt néhány évtizedben lezajlott változások nehezen írják felül az évezredes normákat. Bár a vezetői képességek egyértelműen személyfüggőek, köztük sok, hagyományosan férfiasnak mondott tulajdonságot is találunk.
A női vezetőket gyakran vádolják azzal, hogy kevésbé képesek racionális döntésekre. Egy nőtől még ma is kevésbé elfogadott a karrierépítés, sőt a nők maguk sem szeretik női főnökeiket: inkább a hagyományos férfi vezetés mellett teszik le a voksukat.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
