Lenyomtuk az oroszokat – Magyarországot választották be az ENSZ emberi jogi tanácsába

Magyarországot választották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába pénteken - tudósít az MTI. Az ENSZ Közgyűlésének szavazásán Magyarország 144 voksot kapott az 47-tagú tanács 14 új tagjának megválasztásán. Magyarország legutóbb 2009-2012 között volt tagja a testületnek. 

A 47 tagú Emberi Jogi Tanács új tagjairól tartott voksoláson a világszervezet közgyűlésének 144 tagja szavazott Magyarország mellett. A mandátum három évre szól és 2017-ben kezdődik.

A kelet-európai térségnek fenntartott két helyért három ország versengett: Magyarország mellett Horvátország és Oroszország, ez utóbbi a mostani 3 éves ciklusban már tagja volt a szervezetnek. Horvátország a maga 114 voksával megelőzte az oroszokat, akik csak 112 szavazatot kaptak. Ebben valószínűleg része volt annak is, hogy a hét elején több mint 80 humanitárius szervezet arra szólította fel a világszervezet tagállamait, hogy Moszkva Szíriában játszott szerepe miatt Oroszország ne kerülhessen be újra az Emberi Jogi Tanácsba.

Az Emberi Jogi Tanács fontos kormányközi testülete a világszervezetnek. Az ENSZ Közgyűlése – az ENSZ Emberi Jogi Bizottság utódjaként – 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata: az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés, és ajánlások megfogalmazása.

Magyarország egyszer már volt tagja, mégpedig 2009-től 2012-ig. A választás regionális alapon történik, a jelölteket a térségek választják ki, ha nincs vetélytársuk, a megválasztásuk gyakorlatilag eldöntött kérdés. Így került be például most a testületbe Szaúd-Arábia is – amelyet pedig rengeteg bírálat ér különböző civil szervezetek részéről jemeni hadjárata, az ottani bombázások miatt -, méghozzá 152 szavazattal.

Magyarország ENSZ-nagykövete idén júniusban nyújtotta be az ENSZ Közgyűlése elnökéhez azt a levelet, amelyben előterjesztette, hogy Magyarország ismét jelölteti magát a tanácsba. A levélhez csatolt dokumentumban Budapest önkéntes ígéretet tett és kötelezettséget vállalt a többi között például az emberi jogok nemzetközi rendszerének erősítésére, a párbeszédet és együttműködést lehetővé tevő „átfogó megközelítések” erősítésére, melyek célja a tanács reagálóképességének javítása. Szerepelt az önként vállalt kötelezettségek között az évente megrendezett Budapesti Emberi Jogi Fórum folytatása, a csatlakozás a különböző nemzetközi emberi jogi kezdeményezésekhez, vagy újabb diszkrimináció-ellenes intézkedések foganatosítása.

A pénteki szavazás után Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet kifejtette: nagyon szoros volt a szavazás eredménye, Oroszország “nagyon jó országokkal, Magyarországgal és Horvátországgal versengett. A nagykövet szerint hazánk és Horvátország két szerencsés állam, mert méreteik miatt „nincsenek kitéve a nemzetközi diplomácia forgószelének”.

Csurkin azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország pár évig tagja volt a tanácsnak, és bizonyos abban, hogy később újra megválasztják.

A Human Rights Watch nevű emberi jogi szervezet vezetője, Louis Charbonneau szerint Oroszország újraválasztási kérelmének elutasítása „kemény üzenet a Kremlnek amiatt, hogy olyan rezsimet támogat, amely atrocitásokat követ el Szíriában”.

Az Emberi Jogi Tanács újonnan megválasztott tagjai: Magyarország, Horvátország, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Irak, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Kína, Brazília, Ruanda, Kuba, Dél-Afrika, Japán és Tunézia.

(MTI)