A mozaik családról: a gyerekek és az új partner kapcsolata

Folytatódik a régi család „felszámolása” és az új család, családok építése. Hosszabb-rövidebb vita és egyeztetés után átmenetileg kialakulnak a láthatási, az együttnevelési megállapodások, gyakorlatok. A gyerekek látszólag rugalmasak, és könnyen igazodnak a helyzethez, de nekik is nehéz, ők, nekünk segítenek azzal, amikor ezt nem mutatják ki. Abból vehetjük észre, hogy nekik is nehéz, nehezen indulnak el a másik szülőhöz, és nehezen is érnek haza, mindig kell egy kis „átzsilipelési” időszak.

A gyerekek alapesetben szívesen vannak mindegyik szülővel, de nem akarják, hogy ezt lássa a másik szülő, mert félnek tőle, hogy ezzel fájdalmat okoznak neki.  Emiatt elmenni, megérkezni és visszaérkezni is nehéz, mert nem merik megmutatni, hogy jól érzik magukat a másik szülővel. A szülők akkor segítenek a gyerekeiknek, ha nemcsak azt erősítik, hogy a másik szülő is szereti őket, hanem azt is, hogy nekik maguknak is fontos, hogy a másik szülővel jó legyen a kapcsolatuk, szeressék egymást.

A szülők a válás környékén és azt követően legyenek türelmesek a saját gyerekeikkel, legyenek rugalmasak az időbeosztásban, de törekedjenek arra is, hogy stabil legyen a kialakult rend. Ez konkrétan azt jelenti, hogy legyen megállapodás az időelosztásról, és ehhez elég határozottan tartsuk is közösen magunkat. Vegyük azonban észre, ha valamelyik gyerek tényleg nem akar a másik szülőhöz menni - ezt tudni kell közvetíteni a másik szülő részére és tudni kell elfogadni a másik szülő részéről. Ehhez olyan új, egymás és a gyerekek iránti bizalom kell, amit az elején kell kialakítani, és hinni kell, hogy a gyerekeket nem játsszuk ki a másik szülő ellen. Ez a folyamat sokáig is eltarthat, akár 1-2 évben is lehet mérni az időt.

A következő nehéz kérdés, az új pár megjelenése az elvált szülők mellett. Ettől minden szülő tart, hogy mit fognak hozzá szólni majd a gyerekek. Teljesen jogos a félelem, nem fognak neki örülni, nem is szabad elvárni. Látni kell, hogy ezt a gyerekek eredetileg nem gondolták és nem akarták. Ilyenkor ismét keletkezik bennünk egy kis bizonytalanság is, hogy most megint mi lesz, megint költözünk-e, megint iskolát váltunk-e, megint felborul az életünk rendje? Mindenképpen mondani kell, hogy fontos számunkra az ő biztonságuk és ezt meg is akarjuk tartani, de számunkra is fontos egy másik felnőttel való kapcsolat.