Annak az esélye pedig, hogy a gyermekünk kijusson az olimpiára (a győzelemről most ne is beszéljünk, csak a kijutásról) sajnos elhanyagolható. És őszintén szólva a szülők döntő többsége aligha kívánná a gyermekének azt a hihetetlen kemény életet, amit az odáig vezető út jelent.
Mindez persze nem állítja meg az elszánt szülőt.
Hiába minden tény, az elhanyagolható esélyek, a legjobb tanácsok, az élsport szempontjából jó esetben közepes képességű gyermekek szülei már kisiskolás kortól hajtják a diákokat egy adott sportágban, reménykedve, hátha az ő gyermekük lesz az egyetlen a millióból.
Nem és nem csak Magyarországról beszélünk, a szülők közül sokan hasonlóképpen gondolkodnak Európában és az Egyesült Államokban is. Persze vannak olyanok is, akik értelmetlennek tartják a gyermekek hajszolását, mint például Cort Ruddy, a RuddyBits.com szerzője. Szerinte manapság rengeteg fiatalt úgy hajtanak, mintha máris az olimpiára készülnének, miközben a szülők elképesztő összegeket fizetnek ki az edzésekre, versenyekre, utazásokra, táborokra.
Hogy aztán a végén kiderüljön, a gyermek mégsem annyira tehetséges, mint a (kissé elfogult) szülő gondolta, így nem kerül be a csapatba, és a már kezdetekkor is irreális álom összetörik.