Hatalmas változás jön a Google-nál, több millió magyart is érint
A magyarok kétharmada használja a Chrome-ot, ám a keresőóriásnak most valószínűleg el kell adnia a böngészőjét.
Schanda Balázs alkotmányjogászt, a Pázmány jogi karának korábbi dékánját, Füzi-Rozsnyai Krisztina közigazgatási jogászt, az ELTE docensét és miniszteri biztost, és Tallódi Zoltánt, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét jelöli a kormány a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság bírájának, miután lejár a mostani magyar bíró, Sajó András mandátuma. A jelöltek közül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választ majd.
Jövő év januárjában jár le a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság magyar bírájának, Sajó Andrásnak a mandátuma, és a szakma már egy ideje érdeklődéssel figyeli, hogy ki lehet az utódja. A tagállamok kormányai három bírót jelölnek, akik közül egyet választ ki az Európa Tanács (amely nem azonos az EU-s Európai Tanáccsal) Parlamenti Közgyűlése.
A 24.hu a múlt héten írta meg, hogy végre kiderült a három jelölt: Schanda Balázs, a PPKE alkotmányjogász professzora, Füzi-Rozsnyai Krisztinak, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense és Tallódi Zoltán az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Schanda Balázs alkotmányjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának egyetemi tanára, korábbi dékán. Évekig volt az Alkotmánybíróság munkatársa. Fő kutatási területei az állam és egyház kapcsolata, valamint az alapjogok, különös tekintettel a lelkiismereti- és vallásszabadságra. Jogi tanulmányait az ELTE-n, valamint német, amerikai és brit egyetemeken folytatta.
Füzi-Rozsnyai Krisztina közigazgatási jogász, a közigazgatási eljárásjog a szakterülete. Az ELTE habilitált egyetemi docense, 2015-től miniszteri biztosnak nevezték ki a közigazgatási perrendtartás kodifikációjának vezetésére.
Szintén az Igazságügyi Minisztériumból érkezik a harmadik jelölt, Tallódi Zoltán, aki jelenleg a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztály főosztályvezető-helyettese. 1990-től dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban a közjogi kodifikáció területén, 1998 óta pedig a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság előtti kormányképviselet munkatársaként tevékenykedett.
A strasbourgi bíróság nem uniós szerv, hanem a negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanácshoz tartozik, és feladata az Európai Emberi Jogi Egyezményben garantált jogok betartatása. Ehhez a bírósághoz akkor lehet fordulni, ha valakinek valamely részes állam megsértette az egyezményben garantált jogait, és a tagállamban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.