Schanda Balázs alkotmányjogászt, a Pázmány jogi karának korábbi dékánját, Füzi-Rozsnyai Krisztina közigazgatási jogászt, az ELTE docensét és miniszteri biztost, és Tallódi Zoltánt, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét jelöli a kormány a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság bírájának, miután lejár a mostani magyar bíró, Sajó András mandátuma. A jelöltek közül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választ majd.
Jövő év januárjában jár le a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság magyar bírájának, Sajó Andrásnak a mandátuma, és a szakma már egy ideje érdeklődéssel figyeli, hogy ki lehet az utódja. A tagállamok kormányai három bírót jelölnek, akik közül egyet választ ki az Európa Tanács (amely nem azonos az EU-s Európai Tanáccsal) Parlamenti Közgyűlése.
A 24.hu a múlt héten írta meg, hogy végre kiderült a három jelölt: Schanda Balázs, a PPKE alkotmányjogász professzora, Füzi-Rozsnyai Krisztinak, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense és Tallódi Zoltán az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Schanda Balázs alkotmányjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának egyetemi tanára, korábbi dékán. Évekig volt az Alkotmánybíróság munkatársa. Fő kutatási területei az állam és egyház kapcsolata, valamint az alapjogok, különös tekintettel a lelkiismereti- és vallásszabadságra. Jogi tanulmányait az ELTE-n, valamint német, amerikai és brit egyetemeken folytatta.
Füzi-Rozsnyai Krisztina közigazgatási jogász, a közigazgatási eljárásjog a szakterülete. Az ELTE habilitált egyetemi docense, 2015-től miniszteri biztosnak nevezték ki a közigazgatási perrendtartás kodifikációjának vezetésére.
Szintén az Igazságügyi Minisztériumból érkezik a harmadik jelölt, Tallódi Zoltán, aki jelenleg a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztály főosztályvezető-helyettese. 1990-től dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban a közjogi kodifikáció területén, 1998 óta pedig a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság előtti kormányképviselet munkatársaként tevékenykedett.
A strasbourgi bíróság nem uniós szerv, hanem a negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanácshoz tartozik, és feladata az Európai Emberi Jogi Egyezményben garantált jogok betartatása. Ehhez a bírósághoz akkor lehet fordulni, ha valakinek valamely részes állam megsértette az egyezményben garantált jogait, és a tagállamban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
Több millió forintnyi közpénzből kutatta ki a Fidesz, illetve Magyar Péterék állítólagos támogatottságát a Závecz-cel az ELTE egyik szociológia intézete – tudta meg a Mandiner.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
„Fogalmad sincsen, miket beszélsz, ez a helyzet” – szúrt oda az ügyvéd.
A Tisza-vezér reakciója egyetlen dolgot igazol.
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
Ez igen, fiam, ügyes, magam is így csinálnám!
