Magyar Péter már megint megígérte, hogy erdélyi körútra megy – legutóbb ezt nem tartotta be

Magyar Péternek München és Strasbourg előbb került sorra, mint Erdély, pedig az erdélyi körutat már tavaly őszre beígérte, de nem lett belőle semmi.

Schanda Balázs alkotmányjogászt, a Pázmány jogi karának korábbi dékánját, Füzi-Rozsnyai Krisztina közigazgatási jogászt, az ELTE docensét és miniszteri biztost, és Tallódi Zoltánt, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét jelöli a kormány a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság bírájának, miután lejár a mostani magyar bíró, Sajó András mandátuma. A jelöltek közül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választ majd.
Jövő év januárjában jár le a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság magyar bírájának, Sajó Andrásnak a mandátuma, és a szakma már egy ideje érdeklődéssel figyeli, hogy ki lehet az utódja. A tagállamok kormányai három bírót jelölnek, akik közül egyet választ ki az Európa Tanács (amely nem azonos az EU-s Európai Tanáccsal) Parlamenti Közgyűlése.
A 24.hu a múlt héten írta meg, hogy végre kiderült a három jelölt: Schanda Balázs, a PPKE alkotmányjogász professzora, Füzi-Rozsnyai Krisztinak, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense és Tallódi Zoltán az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Schanda Balázs alkotmányjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának egyetemi tanára, korábbi dékán. Évekig volt az Alkotmánybíróság munkatársa. Fő kutatási területei az állam és egyház kapcsolata, valamint az alapjogok, különös tekintettel a lelkiismereti- és vallásszabadságra. Jogi tanulmányait az ELTE-n, valamint német, amerikai és brit egyetemeken folytatta.
Füzi-Rozsnyai Krisztina közigazgatási jogász, a közigazgatási eljárásjog a szakterülete. Az ELTE habilitált egyetemi docense, 2015-től miniszteri biztosnak nevezték ki a közigazgatási perrendtartás kodifikációjának vezetésére.
Szintén az Igazságügyi Minisztériumból érkezik a harmadik jelölt, Tallódi Zoltán, aki jelenleg a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztály főosztályvezető-helyettese. 1990-től dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban a közjogi kodifikáció területén, 1998 óta pedig a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság előtti kormányképviselet munkatársaként tevékenykedett.
A strasbourgi bíróság nem uniós szerv, hanem a negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanácshoz tartozik, és feladata az Európai Emberi Jogi Egyezményben garantált jogok betartatása. Ehhez a bírósághoz akkor lehet fordulni, ha valakinek valamely részes állam megsértette az egyezményben garantált jogait, és a tagállamban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.