A nők politikai szerepvállalásának megítéléséről készített felmérést az Integrity Lab. Az eredmény: a baloldali szavazók 58 százaléka szerint női miniszterelnök-jelöltet kellene állítani 2018-ban. A baloldaliak közül is leginkább a vidéki, idős, iskolázatlan rétegek támogatják ezt, nem a fővárosi értelmiség. A teljes lakosság 84 százaléka elutasítja, hogy a nők ne lennének alkalmasak a politikai pályára.
Az Integrity Lab legújabb kutatásában a női politikusok társadalmi megítélését vizsgálta, három kérdéskörön keresztül. egyéni, pártos és vezetői, azaz miniszterelnöki szinthez kötve. Az egyéni jellemzésnél a nők alkalmasságára kérdeztek rá, a pártok esetén arra voltak kíváncsiak, mennyire jelenik meg szempontként az, hogy egy politikai formáció a jelöltállításnál figyel-e arra, hogy milyen arányban indít női jelölteket. Végül miniszterelnökség esetén egy baloldali, liberális induló lehetőségét, támogatását mérték fel.
A túlnyomó többség szerint a nők is alkalmasak a politikai pályára
A válaszadók 84 százaléka elutasítja, hogy azért lenne kevesebb nő a parlamentben, mert a nők kevésbé alkalmasak a politikai pályára. Pártszimpátiára lebontva is vizsgálták ezt a kérdést: eszerint a Fidesz szavazói között vannak a legtöbben, akik ezzel az állítással egyetértenek (22 százalék), de ők is bőven kisebbségben vannak. Érdekesség, hogy a Jobbik szavazói közül arányaiban egy kicsivel kevesebben (11 százalék) értenek egyet a nők politikai alkalmatlanságára vonatkozó állítással, mint az LMP vagy az MSZP szavazótáborán belül (12 százalék).
A női és férfi választók között egyik kérdésben sem volt szignifikáns különbség: a válaszadó neme nem befolyásolta tehát sem az alkalmasságra, sem a konkrét választási helyzetre adott választ. A felmérés szerint jelenleg tehát nincs olyan összefüggés, hogy egy női választó számára fontosabb lenne, hogy egy párt odafigyeljen arra, mennyi női jelöltet állít és az alkalmasság kérdésében sincs eltérés: a nők épp úgy látják a női politikusokat, mint a férfiak.
A jobboldaliak számára nem fontos, hogy egy párt sok női jelöltet indítson
A válaszadók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesebben szavaz olyan pártra, amelyik fontosnak tartja, hogy minél több női jelöltet állítson, 49 százalék számára viszont ez nem jelent ilyen előnyt. A kérdés megítélésben egyértelmű különbség látszik a jobboldali és a baloldali, liberális pártok között. A Fidesz, illetve a Jobbik szimpatizánsai között többségben vannak azok, akik számára nem fontos, hogy egy párt minél több női jelöltet állítson. Ezzel szemben az MSZP, DK, illetve az Együtt, PM, MLP szimpatizánsainak 60-70 százaléka válaszolt úgy, hogy ő szívesebben szavaz olyan pártra, ahol ez fontos.
Nagyjából ez a pártok képviselőcsoportjainak nemi összetételével is összhangban van, bár az LMP szavazóinak csak viszonylag kis arányban (54-46) fontos a női jelöltek aránya, holott a párt női kvótát alkalmaz a listaállításkor, így egyharmados a nők aránya a kis frakcióban.
Legyen-e női miniszterelnök?
Végül arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy mennyire támogatnának a szavazók egy esetleges női miniszterelnök-jelöltet. Mivel a jobboldalon egyértelmű, látható jelöltek vannak, viszont a baloldalon ez még nem kristályosodott ki, ezért a kutatók kifejezettek a baloldali, liberális pártok által támogatott esetleges női jelöltekre kérdezett rá. Ez persze érthetően kevéssé érdekli a jobboldali szavazókat, így az utolsó kérdés tanulsága elsősorban az, hogy a baloldali szavazók miként viszonyulnának ahhoz, ha az általuk támogatott párt női miniszterelnök-jelöltet indítana 2018-ban.
Ezzel együtt is érdekes adat, hogy a teljes népesség 30 százaléka egyetért e gondolattal, míg 52 százalék nem értett egyet és a másik két kérdéshez képest itt igen magas, 19 százalékos volt a nem tudja válaszok aránya. A baloldali szavazók körében viszont abszolút többsége van az ötletnek: az MSZP-sek 57, az Együtt, PM, MLP szavazók 65 százaléka értett egyet azzal, hogy e pártoknak női miniszterelnök-jelöltet kellene állítaniuk. A DK-szavazók (valószínűleg Gyurcsány Ferenc erőteljes jelenléte miatt) kevésbé lelkesek, csupán felük értett egyet a női jelöltállítással, ám a többi szavazójuk nem az ellenzők táborát gyarapította, hanem azokét, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni.
A baloldali, liberális táboron belüli különbségek azt mutatják, hogy a vidéki, idős, alacsony végzettségűek között a legmagasabb a női miniszterelnök gondolatának támogatottsága – mindhárom körben hetven százalék feletti. Noha több kategóriában is igen magas a nem tudja válaszok aránya (Budapesten és városokban 22-25 százalék, szakiskolások között 37 százalék), nincs olyan szocio-demográfiai csoport, ahol az elutasítás kapott volna többséget. Ezek az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a női miniszterelnök gondolata elsősorban nem a fővárosi, magasan kvalifikált baloldali, liberális szavazók között élvez támogatottságot, tehát valószínűleg nem egyfajta progresszióból következő tudatos támogatásról lehet szó – összegzik a kutatók.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A miniszterelnök szerint furcsa évet zárunk le hamarosan.
Megnzétük, melyik párt várhatja biztosabb pozícióból a 2026-os választást Magyarországon.
A miniszterelnök szerint két lehetőség van: „a brüsszeli út”, vagy ha marad minden és fejlődik.
Fodor Gábor az Indexnek arról is beszélt, hogy a választás kimenetelét nem a két, érzelmileg erősen motivált tábor dönti el, hanem az a köztes réteg, amely nem az „imádom–gyűlölöm” logika mentén hoz döntést.
Érdemes megjegyezni: a Magyar Társadalomkutató nevű intézet volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet.
A miniszterelnök szerint amit vállaltak, azt megcsinálják, lépésről lépésre, ellenszélben is.
Kiszivárgott hangfelvételek mutatják meg Nagy Ervin valódi politikai világát: nosztalgia a 2009-es megszorítások után, baloldali álmok és vágyakozás egy generáció kihalása után.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza Párt elnökének viselkedése méltatlan még egy önjelölt kormányfőhöz is.
