Apátlan lesz Magyarország?

„ (...) 2015-ből visszatekintve nyugodtan állíthatjuk, hogy a nyugati társadalmak a tudományos világ figyelmeztetési ellenére, feltett kézzel, lavinaszerű gyorsasággal sodródtak bele az apák nélküli modern társadalmi létbe. Mindez történhetett annak ellenére, hogy a figyelmeztetések riasztóak voltak. (...)

Egy tragikus félreértés: az anya-gyerek centrikus családmodell

Nehezen feltárható, hogyan és miért vált egyeduralkodóvá az apát mellőző vagy másodlagos szerepbe helyező anya-gyermek centrikus családmodell. Mindenesetre ez a téves, a valós családi működés modellezésére nem alkalmas elképzelés nemcsak a laikus gondolkodást, hanem a társadalomtudományos szakirodalom jelentős részét is fogságába ejtette. Az elmúlt években könyvtárnyi olyan szakmai írás jelent meg a családi együttélésről, melyben az apa kizárólag az anya segítőjeként szerepel.

Modern család: csapatmunka

A család apátlanítása – pszichológiai és társadalmi hatásán túl, ha fogalmazhatunk így – a lehető legrosszabbkor történik. Az átalakult modern családot a férfi és a nő, az apa és az anya, illetve a gyerekek fokozott egymásra utaltsága jellemzi. A nagycsalád, illetve a »védelmező közösségek« felbomlásával, a lecsupaszított mai család a családtagok professzionális együttműködését feltételezi. Ebben az együttműködésben az apára, az anyára és a gyerekekre is olyan feladatok hárulnak, melyeket korábban távolabbi rokonok, vagy a közösség más szereplői átvállaltak. Az apák és férfiak nélküli családok a nőkre és a gyermekekre is aránytalan terhelést jelentenek a mindennapi életben.

Városi legendák az apaságról

Pszichológusi tapasztalataim szerint az apaságról, illetve az apai szerepről még iskolázott emberek is gyakran városi legendák szerint gondolkodnak. Íme a leggyakoribb elképzelések és rövid cáfolatuk:

(...)

Egy izgalmas kutatás: az apa mint játszótárs

A Journal of Abnormal Child Psychology neves szaklap 1995-ös kiadása idézi azt a kutatást, melynek eredményei szerint az apával együtt élő családokból kikerülő amerikai fiúgyermekek kevésbé agresszívek, érzelmi kontrolljuk fejlettebb apa nélkül felnövő társaikénál. Más kutatások is megállapították, hogy azok a gyermekek akikkel apjuk többet játszik érzelmileg fejlettebbek, szabálytisztelők, önismeretük magasabb szintű mint kevesebbet játszó társaiké. Úgy tűnik az apai szerep része játékos formában átadni a kommunikáció, együttműködés, érzelmi önkontroll képességeit gyermekeiknek.

Családbarát Magyarország?

Mitől lesz családbarát egy társadalom? A kérdés összetett: a gyermekek szeretete, a gyermekvállalás megbecsülése azok az alapok, melyek nélkül nem családbarát értékrendről nem beszélhetünk. A fentieken túl véleményem szerint egy társadalom akkor családbarát, ha biztosítja az apa-anya-gyermek együttlétét támogató munka-élet egyensúlyt, munkakultúrát és stabil munkahelyet.

Stabilak-e a hazai munkahelyek? Egyértelműen nem. Szervezetfejlesztőként évente szembesülök azzal, hogy a legstabilabbnak hitt munkahelyeken is a munkatársak legalább 30%-a fél munkahelye elvesztésétől.

Támogatja-e a hazai munkakultúra a családbarát munka-élet egyensúlyt? A válasz egyértelmű nem. Hazánkban ma is rossz, alacsony hatékonyságú rendszerekben »hősök és mártírok« dolgoznak. A mai magyar szülők jelentős része nem engedheti meg magának, hogy megfelelő mennyiségű, minőségi időt töltsön gyermekeivel együtt.”