A forintkötvények esetében összesen 2203,3 milliárd forintot fektetett be az amerikai cég, majd 2707,7 milliárdot vett ki, vagyis a teljes időhorizonton 22,9 százalékos hozamot ért el a befektetéseken.
Inkább a Templeton, mint az IMF
A Portfolio szerint a magyar állam a Templeton-biznisz kezdetén kényszerhelyzetben volt, el kellett fogadni az üzletet. Az alternatíva az EU-IMF megállapodás lehetett volna, de a kormány ebből nem kért.
A cég tavalyi intenzív kivonulása a Portfolio szerint mindkét fél érdeke volt, hiszen a Templeton már nem tudott komoly nyereséget elérni a magyar kötvényeken. A magyar állam le tudta váltani ezeket a kötvényeket olcsóbb finanszírozásra, és csökkenteni tudta az ország sérülékenységét azzal, hogy a külföldi szereplő kezében koncentrálódó jelentős állomány többnyire a magyar bankok és a háztartások kezébe ment át.