Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Nemrég még a magyar államadósság több mint 10 százaléka fölött rendelkezett, de mára alig maradt magyar állampapírja a Franklin Templeton alapnak, amely az unortodoxia éveiben végig kitartott Magyarország mellett. Több száz milliárd forintot nyert a magyar bizniszen a Templeton, de az üzlet mindkét félnek megérte.
A Portfolio elemzésben mutatja be, hogyan alakultak a Franklin Templeton pénzügyi alap magyarországi érdekeltségei.
2014-ben még közel 12 milliárd dollárt ért a Templeton hazai portfoliója. A cég egy időben a magyar államadósság több mint 10 százaléka fölött rendelkezett. 2015 elejétől azonban intenzíven leépítette magyarországi kitettségét a cég. Idén június végére mindössze 48 millió dollárnyi magyar állampapírja maradt a cégnek, vagyis a Templeton gyakorlatilag kivonult Magyarországról. A Portfolio rámutat: a Templeton eladásai egybeestek az MNB önfinanszírozási programjának tavalyi és idei lépéseivel.
Közel 700 milliárd forintnyi kamatot fizettünk
A Portfolio számításai szerint a globális likviditásbőség és az alacsony kötvényhozamok idején kifejezetten jól keresett az alapkezelő a magyar portfólión. A forintkötvények esetében átlagosan 7,5-8 százalékos éves hozamot érhetett el a társaság, míg a devizakötvényeken dollárban vagy euróban kereshetett ugyanennyit.
A portál szerint az öt és fél év alatt a magyar állam majdnem 680 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki összesen a Franklin Templetonnak, ebből 358,8 milliárd esett a forintkötvényekre, 308,2 milliárd a devizakötvényekre, 12,1 milliárd pedig a diszkont kincstárjegyekre.
A forintkötvények esetében összesen 2203,3 milliárd forintot fektetett be az amerikai cég, majd 2707,7 milliárdot vett ki, vagyis a teljes időhorizonton 22,9 százalékos hozamot ért el a befektetéseken.
Inkább a Templeton, mint az IMF
A Portfolio szerint a magyar állam a Templeton-biznisz kezdetén kényszerhelyzetben volt, el kellett fogadni az üzletet. Az alternatíva az EU-IMF megállapodás lehetett volna, de a kormány ebből nem kért.
A cég tavalyi intenzív kivonulása a Portfolio szerint mindkét fél érdeke volt, hiszen a Templeton már nem tudott komoly nyereséget elérni a magyar kötvényeken. A magyar állam le tudta váltani ezeket a kötvényeket olcsóbb finanszírozásra, és csökkenteni tudta az ország sérülékenységét azzal, hogy a külföldi szereplő kezében koncentrálódó jelentős állomány többnyire a magyar bankok és a háztartások kezébe ment át.