Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Ferenc pápa a krakkói Ifjúsági Világtalálkozón tartott szentmiséjén hangsúlyozta: az egyháznak nyitottan és gyengédséggel kell segítenie a legelesettebbeket. A katolikus egyházfő Máriához fohászkodva azt kérte: tanítsa meg az egyházat arra, hogy „konkrét módon ápolja Jézus sebeit a rászoruló testvérekben, a közeliekben és a távoliakban, a betegekben és a migránsokban egyaránt”
Az egyháznak nyitottan és gyengédséggel kell segítenie a legelesettebbeket - hangsúlyozta Ferenc pápa szombaton azon a zártkörű szentmisén, amelyet a krakkói II. János Pál szentélyben lengyel papok, szerzetesek és kispapok jelenlétében mutatott be. A katolikus egyházfő a krakkói Ifjúsági Világtalálkozó (IVT) alkalmából szervezett lengyelországi zarándoklata negyedik, utolsó előtti napján mutatta be a szentmisét.
Jézus „kezdettől fogva arra vágyik, hogy az egyház megnyíljon a világ felé, kivonuljon a világba” - fordult Ferenc pápa a szentélyben és annak előterében összegyűlt egyházi személyekhez. A világban úgy kell jelen lenni, ahogyan a megtestesült Isten, vagyis Jézus van jelen: nem holmi hatalom birtokosaként, hanem úgy, mint aki szolgál, aki örömhírt terjeszt - fejtette ki a pápa.
A keresztre feszítés és a feltámadás után is zárt ajtók mögött tartózkodó apostolokról és a hitetlen Tamásról szóló evangéliumi olvasmányra utalva a pápa arra figyelmeztetett: a papok, a szerzetesek életében gyakori a kísértés, hogy „félelemből vagy kényelemből kissé magukba forduljanak, bezárkózzanak saját környezetükbe”; Jézus viszont arra szólítja követőit, hogy „lépjenek ki önmagukból”, keljenek útra. Az ilyen magatartás a pápa szerint olyan életet teremt, amely „a konkrét szereteten, vagyis a szolgálaton és a mások iránti nyitottságon alapul”, és amelyben „nem léteznek saját kényelmünket szolgáló zárt terek, magántulajdonok”.
Az irgalmasság „nagy csodájához” nem kellett már hozzátenni semmit - mondta a pápa, utalva ezzel Jézus áldoztatára és megváltó szerepére. Mindazonáltal létezik bizonyos kihívás, vagyis megnyílik előttünk a tér ahhoz, hogy „mi, akik a szeretet szellemében részesültünk, csodajeleket tegyünk” - biztatta a pápa az egybegyűlteket.
Evangélium: az isteni irgalom eleven könyve
A szentatya az isteni irgalom eleven könyvének nevezte az újszövetségi evangéliumot, amelyet szerinte „folyton olvasnunk kell, folyamatosan újra kell értelmeznünk”, mivel az „fehér lapokkal végződik, azaz nyitott könyv marad”. A híveknek és a lelkipásztoroknak pedig az a hivatásuk, hogy az evangéliumot, az örömhírt továbbírják, mégpedig „azonos stílusban, vagyis az irgalmasság cselekedeteit teljesítve” - tette hozzá.
Máriához fohászkodva azt kérte: tanítsa meg az egyházat arra, hogy „konkrét módon ápolja Jézus sebeit a rászoruló testvérekben, a közeliekben és a távoliakban, a betegekben és a migránsokban egyaránt”, hiszen „a szenvedőket szolgálva Krisztus testét dicsőítjük”.
A szentmise előtt a pápa egy másik krakkói szentélyben, az Isteni Irgalmasság bazilikájában az irgalmasságkultusz terjesztője, szent Fausztina ereklyéinél imádkozott, majd meggyóntatta az IVT öt résztvevőjét. Délután a pápa a krakkói kúriában az összes világrészből származó 13 fiatal társaságában ebédel, este pedig az Irgalmasság Kampusza nevű, Krakkó melletti mezőn megnyitja az IVT résztvevőinek éjjeli imavirrasztását.