Majdnem elúszott a Quaestor-ügy, mert a Fővárosi Törvényszék hiányosnak találta a vádiratot. A Fővárosi Főügyészség most ezer oldallal bővítette az eddig 1548 oldalas vádiratot. Ibolya Tibor főügyész szerint a Fővárosi Főügyészség „a jogszabályi előírások és technikai lehetőségek keretein belül eleget tett”.
A Fővárosi Főügyészség 1548 oldalas vádiratának terjedelme további ezer oldallal bővült a Quaestor-ügyben – közölte a fővárosi főügyész pénteken az MTI-vel. Ibolya Tibor közleményében jelezte: a különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt T. Csaba és társai ellen folyamatban lévő bűnügyben a Fővárosi Törvényszék április elsejei végzésében foglalt hiánypótlási felhívásnak a Fővárosi Főügyészség „a jogszabályi előírások és technikai lehetőségek keretein belül eleget tett”.
A bíróság kérésének megfelelően részletezték, hogy a végzésben hivatkozott öt terabyte kapacitású lemezen lévő bizonyítékok mely cselekmények bizonyítására szolgálnak – tartalmazza a közlemény. Ibolya Tibor hozzátette: az ügyészség tulajdonképpen egy elektronikus könyvjelzőt készített, ami segíti a bíróságot abban, hogy eligazodjék a nagy mennyiségű adatok között. A főügyész szerint ezzel elhárult a tárgyalás kitűzésének akadálya.
A több mint egy éve kipattant Quaestor-ügyben február 5-én érkezett meg a Fővárosi Főügyészség vádirata a Fővárosi Törvényszékre. Öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére. Az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint és több mint harmincezer sértett van.
Majdnem elúszott az ügy
A Fővárosi Törvényszék április elején közölte, hogy a vádirat hiányosságainak pótlására szólította fel a Quaestor-ügyben eljáró bírói tanács a vádat emelő főügyészséget. Póta Péter, a törvényszék szóvivője akkor az MTI-nek úgy fogalmazott: a hiánypótlás elrendelése nem azt jelenti, hogy a vád ne lenne törvényes. A bíróság az előkészítő ülésen csupán arra hívta fel az ügyészt, hogy egyértelműsítse, pontosan mely vádirati cselekményekre vonatkoznak a bizonyítékok, mert a rendkívül nagy terjedelmű nyomozati anyag miatt erre szükség van.
A törvényszék még márciusban az ügy terjedelmét érzékeltetve közölte: 132 ezer oldalt tesz ki a nyomozati anyag, amelynek része még száznégy CD/DVD-lemez és egy öt terabyte kapacitású külső winchester is. A felszólítás után a nyilvánosság előtt vita bontakozott ki a törvényszék és Ibolya Tibor főügyész között arról, hogy megfelelő volt-e a benyújtott vádirat előkészítése, szükség van-e hiánypótlásra.
Ibolya Tibor akkoriban többek között azt közölte az MTI-vel: a főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni a törvényszék kérését, mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani. A törvényszék viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiánypótló végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, ha pedig nem teljesítik, annak eljárásjogi következménye van.
Egyik cége többszáz millió forinttal költött többet, mint amennyi bevételt termelt. Kérdéses, hogy a folyamatos veszteségek ellenére milyen forrásokból finanszírozzák tevékenységüket.
Egy kővel betörte apja autójának szélvédőjét, így akarta lezárni a tékozló fiú a vitát. Az apa azonban nem hagyta annyiban.
A bíróság tájékoztatása szerint csak januárban várható elsőfokú ítélet az eljárásban. Az antifa-per kamera és fényképfelvételek vetítésével folytatódott.
Miután a Fővárosi Törvényszék elsőfokon elutasította a Tisza Párt sajtó-helyreigazítási keresetét, Magyar Péterék azonnal a bíróságot támadták. A testület nyilatkozatban védte meg a bírái függetlenségét.
„Rájuk fér már egy hidegzuhany. Legkésőbb áprilisban” – írta Orbán Viktor, aki szerint már a Fővárosi Törvényszék is felkerült a Tisza egyre növekvő bosszúlistájára.
Az ügyészség szerint a nő többször is nekihajtott az épület előtti szegélykőnek, közben kiabált, fenyegetőzött, és közösségi médiában élőzött is.
Párizs ügyésze szerint nincs bizonyíték arra, hogy az elkövetők belső segítséget kaptak a rablás során.
Itt az UEFA bizonyítványa.
