A szívünk fölé kitűzött kokárda 168 éve ugyanazt jelképezi: a szabadság, a függetlenség, a polgárosodás iránti vágyat – hangsúlyozta Áder János a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásakor a Parlamentben. A köztársasági elnök szerint a többek közt a kitüntetetteknek köszönhető, hogy hazánk „kevésbé hasonlít” a rendszerváltás előtti önmagára.
A szívünk fölé kitűzött kokárda 168 éve ugyanazt jelképezi: a szabadság, a függetlenség, a polgárosodás iránti vágyat – hangsúlyozta Áder János a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásakor, kedden az Országházban.
Az államfő kiemelte: az 1990-es rendszerváltó nemzedék bátran választhatta volna iránytűnek Jókai Mór mondatát: „Magyarországot megalkotni jöttünk”. „Hogy a mai Magyarország kevésbé hasonlít '90 előtti önmagára, az a ma kitüntetett tudósoknak, orvosoknak, egyetemi tanároknak, művészeknek, a lelkünk nyugalma felett őrködőknek, a közintézményekben tevékenykedőknek, a gazdasági élet vezetőinek is köszönhető” – méltatta a díjazottakat a köztársasági elnök.
Áder János úgy fogalmazott: a tehetség olyan istenáldotta adomány, amelyet ki kell bontakoztatni, hogy mások hasznára váljon; ezzel biztatta Petőfi Sándor is Arany Jánost, aki kevésbé hitt saját képességeiben. Hozzáfűzte: az igazi kiválóság gyötrődése, tépelődése, alkotó küzdelme ugyan mindig személyes, eredménye, öröme azonban már nemcsak az övé, hanem a közösségé is.
Az államfő köszönetet mondott a kitüntetetteknek, hogy „helyettünk is kérdeznek, sikerre váltják tehetségüket, keresik az igazságot, szolgálják az életet, segítik az elesetteket, a betegeket, gondozzák a lelkünket, nevelik a következő nemzedéket és fenntarthatóvá teszik a jövőt”.
Az ünnepségen a Magyar Érdemrend különböző fokozatait huszonegyen vehették át, Kossuth Nagydíjban egyetlen alkotó részesült, tizenhét művész kapott Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat szintén tizenheten vehettek át.
Az elismeréseket Áder János köztársasági elnök nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök társaságában az Országház Kupolatermében.
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
A rendszerváltó filozófus a 444 Qubit oldalának oszt tanácsokat arról, hogy Magyar Péter miként tudná elegánsabban lemészárolni a fékek és ellensúlyok teljes rendszerét.
A Karmelitában szólalkozott össze Magyar Péter és Havasi Bertalan, utóbbi már közben azt is bejelentette, Orbán Viktor sajtófőnökeként folytatja.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Magyarországon a liberális diktatúra nem azt jelenti, mint nyugaton, hanem minden nemzeti és közösségi szuverén elképzelés eltiprását: éljen az egyén, pusztuljon a nemzeti közösség!
Tudják, hogy a sikert nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, ezért öt évet adnak a projektnek.
