Az antibiotikumra rezisztens kórokozók egyre nagyobb nehézséget jelentenek a gyógyításban. Egyes elemzők szerint a jövő orvostudománya számára ezek kezelése lesz a legnagyobb kihívás. Az Origó cikke alapján viszont lehet, hogy a természetben már van egyszerű, de hatékony megoldás erre a problémára.
Nemcsak kórházakban és más ápolási intézményekben, hanem közösségi létesítményekben is terjed az MRSA-fertőzés, amelynek okozója legtöbbször a gyógyszerekre nem reagáló Staphylococcus-baktériumfertőzés. A betegség nem ritkán végzetes következménnyel jár: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a multirezisztens baktériummal fertőzöttek 64 százaléka meghal.
A gyógyiszap kémiai tulajdonságai egyedülállóak
A Kisameet-iszapról megállapították, hogy összetétele különbözik a többi, jellemzően kaolinit vagy bentonit ásványt tartalmazó agyagtól: ennek fő összetevője a biotit nevű szilikát. A Magyarországon is előforduló biotitot szülőkőnek is nevezik, egyes kultúrákban szellemi serkentő hatást tulajdonítanak neki. A brit-kolumbiai Nagymedve mérsékelt égövi esőerdő mentén található lelőhely még a jégkorszakban alakult ki, körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt. Az agyagot vastag mohatakaró óvta meg attól, hogy a csapadék lemossa az alapzatot képező gránitrétegről.
A környék jelenleg természetvédelmi terület, de egy tervezett olajvezeték miatt megnőhet a tankerhajó-forgalom – az indiánok évek óta tiltakoznak ez ellen. A Kisameet-iszap elképesztő számban tartalmaz mikroorganizmusokat, a kutatók szerint ennek (is) köszönheti a gyógyerejét. Az is kiderült, hogy a Kisameet-iszap vízzel hígított oldatként erős gombaölő hatással is rendelkezik.
Az indián gyógyiszap különlegessége, hogy nincs semmilyen mellékhatása, szemben az antibiotikumokkal, amelyek egyebek mellett károsítják a bélflórát. A UBC kutatói szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kidolgozhassák a Kisameet-iszappal való gyógykezelés megfelelő módját.