Egyre jobban terjednek a gyógyszerekkel szemben rezisztens kórokozók: az ellenálló Salmonella, E. Coli és Staphylococcus törzsek csak az Egyesült Államokban nagyjából 2 millió embert fertőznek meg és 23 ezer páciens halálát okozzák évente. Nem könnyíti meg az orvostudomány dolgát, hogy a parányi mikrobák rendkívül könnyen képesek adaptálódni a változásokhoz és védelmet kialakítani a különböző készítményekkel (például penicillinnel) szemben.
A Nature Materials című folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok úgy vélik, hatékony fegyvert sikerült kifejleszteniük a baktériumokkal szemben: fény aktiválta nanoméretű részecskéket, azaz kvantumpöttyöket. A kvantumpöttyök (kvantum dot-ok; dot: pont, pötty) néhány nanométer (a milliméter milliomod része) átmérőjű félvezető fluoreszkáló gömbök.
Alkalmazásukkal a kutatóknak laboratóriumi tenyészetben a gyógyszer rezisztens baktériumsejtek 92 százalékát sikerült elpusztítania. Prashant Nagpal, az új tanulmány vezető szerzője szerint a félvezetők nanoméretűvé zsugorításával lehetővé vált, hogy célzottan a kórokozókat támadják.
Aranyból, ezüstből és más fémekből készült nanorészecskéket már korábban is alkalmaztak ellenálló baktériumtörzsek ellen, akkor azonban nem lehetett kizárólag a kórokozókat támadni, így a környező sejtek is sérültek. A kvantumpöttyök előnye abban rejlik, hogy fény által irányíthatóak, vagyis „fertőzésre szabhatóak”.
Sötétben passzívak, fény hatására aktivizálódnak, a hullámhosszak változtatásával pedig meg lehet adni a gömböknek, hogy mely sejteket támadják és melyeket kíméljék. Amikor a kvantumpötty „akcióba" lép, a baktériumsejt működését összezavaró kémiai reakciók indulnak be, ezáltal a mikroba elpusztul. Persze a kutatók is tudják, hogy a szuperbaktériumok mennyire alkalmazkodóak, de elmondásuk alapján a kvantumpöttyök könnyű modifikálásával rövid idő alatt új terápiák fejleszthetők ki. Mindezek mellett pedig a hagyományos antibiotikumok mellékhatásai is kiküszöbölhetőek lennének.