Első fokon még az Indexnek adott igazat a bíróság Áder János keresetével szemben, másodfokon viszont az államfő nyert: az ítélet szerint az Indexnek 600 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie Ádernek amiatt a cikke miatt, amelyben Vágvölgyi B. András posztjára hivatkozva megírták, hogy az államfő egykor lövöldözés miatt került fogdára a katonasága alatt. Az Index a Kúriához fordul, de kész akár Strasbourgig is elvinni az ügyet.
Az elsőfokú döntéssel ellentétben másodfokon már elmarasztalta a bíróság az Indexet, amiért korábban beszámolt arról, hogy Vágvölgyi B. András szerint Áder János még a katonasága alatt részegen lövöldözés miatt került fogdába. Az Indexnek 600 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie a köztársasági elnöknek – írja az Index.
A bíróság Vágvölgyi B. Andrást is elmarasztalta, neki is 600 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie. Mind az Index, mind Vágvölgyi a Kúriához fordul az ítélet miatt, az Index pedig kész akár strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig is vinni az ügyet.
„Nem a sajtószabadság ellen szól”
A lap szerint a bíróság úgy látta: az Index azzal, hogy publikálta az ominózus cikket, „valótlan tényként” híresztelte, hogy Áder a sorkatonai szolgálat alatt elhagyta az őrhelyét és részegen lövöldözött.
A bíró szóbeli indoklása során közölte: szerinte ez nem minősült közéleti vitának. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ítélet nem a sajtószabadság ellen irányul. Szerinte a sajtó nem korlátlanul szabad, ha ez így lenne, akkor nem lennének sem sajtó-helyreigazítási, sem személyhez fűződő perek. Úgy látta továbbá, hogy az Index nem volt jóhiszemű, amikor csupán két órát várt a Köztársasági Elnöki Hivatal válaszára, és mivel az nem érkezett meg, ezért leközölte a cikket Vágvölgyi állításai alapján. Ahogy azt sem tartotta mentségnek, hogy az Index jelezte: valószínűleg csak legenda a Vágvölgyi-sztori, mivel lövöldözésért nem fogda, hanem börtön járt volna. Sőt. A bíró szerint ez súlyosbítja az Index felelősségét, hiszen tisztában lehetett azzal, hogy valótlan tényállításról van szó.
Miről szól az ügy?
Mikor 2014 decemberében a Hír TV különböző, jórészt jelentéktelen ügyeket kezdett kinyomozni a kormányellenes tüntetések szervezőiről, többen szándékosan leplezték le saját, korábbi pitiáner ügyeiket. Így tett Vágvölgyi B. András is, aki azt írta: Áder Jánossal együtt ült 1978-ban a katonai fogdán, ahová Áder azért került, mert részegen lövöldözött. Áder közleményben helyesbített: azt írta, valóban volt fogdán, nem is egyszer, hanem kétszer. Egyszer, mert rajparancsnokként nem volt hajlandó a többieket kiküldeni reggeli tornára egy hideg hajnalon, másodszor – mikor Vágvölgyivel együtt ült – pedig azért, mert egy éjjeli meccsnézést követően elaludt az őrségen.
„Se őrhelyelhagyás, se ittas lövöldözés, se börtön” nem volt – szögezte le a köztársasági elnök, aki azonban nem elégedett meg a helyesbítéssel, és pert is indított egyrészt Vágvölgyi B. András ellen, másrészt az Index ellen, mert a portál is írt a történetről. Áder egy-egymillió forint sérelemdíjat kért a portáltól és Vágvölgyitől. A köztársasági elnök arra hivatkozott, hogy az ügy miatt magyarázkodásra kényszerült és a hamis állítások megingathatják a tisztségébe vetett közbizalmat.
Első fokon még az Indexnek adtak igazat
Az elsőfokú döntés február végén született meg az ügyben: az Index elleni keresetet elutasította a bíróság, mivel a portál az általában elvárhatóság követelményeinek megfelelően járt el, tényszerűen tudósított egy közéleti vitáról – mondta el akkor a Mandinernek Bodolai László, az Index ügyvédje. A portál a vitatott cikkében leírta: Vágvölgyi sem biztos benne, hogy Áder valóban részegen lövöldözött. Az Index azt is hozzátette, hogy legenda lehet az ügy egy része, hiszen részeg lövöldözést nem lehetett volna egykönnyen 30 nap fogdával megúszni; később pedig külön cikket írtak a köztársasági elnök hivatalának válaszáról is – emlékeztetett Bodolai.
A közgazdász-jogász professzor egy harmadik utat javasolt a kormánynak az államfő elmozdítására, és ez nem az első eset, hogy közééleti szereplő így nyilvánul meg a témában.
Hosszas egyeztetés után döntöttek a felfüggesztés mellett.
Nehezen felfogható, ami az Egyesült Államokban történik hétről hétre.
Sulyok Tamásról tett kijelentései miatt az egykori alkotmánybíró lemondásra szólította fel Magyar Pétert.
A miniszterelnök reagált Sulyok Tamás Indexnek adott interjújára.
A fenyegetés, a csuklóztatás és meglévő intézmények meg szerződések lényegében semmibe vétele nem a jogállam útja.
A nemzetközi jogász úgy látja, lehet szar jogszabályszöveget írni, különösen egy értelmetlen javaslatra, csak semmi jóra nem vezet.
Az új vezető az Országgyűlést egy új székről fogja irányítani.
