A Medical Online felületén Dr. Kazai Anita a Nature cikke alapján vette sorra az érveket és ellenérveket. Az EU olaszországi székhelyű élelmiszerbiztonsági hivatala saját honlapján hozta nyilvánosságra megállapításait, míg az ENSZ/WHO franciaországi székhelyű rákkutatási szervezete a The Lancet Oncology című szaklapban publikálta öt organofoszfát herbicid – köztük a glifozát – karcinogén hatásával kapcsolatos vizsgálatának eredményeit.
Az unió (Európai Bizottság) számára tudományos kockázatelemzéseket készítő szervezet, az EFSA jelentése szerint valószínűtlen, hogy a glifozát karcinogén kockázatot jelent az emberek számára, így szükségtelen a rákkeltő vegyületek közé sorolni.
A The Lancet Oncology cikke szerint bár az azzal kapcsolatos bizonyítékaink limitáltak, hogy a glifozát-expozíciónak kitett emberekben megnő a rák kialakulásának esélye, az állatkísérletek kimutatják a glifozát és a tumorkialakulás közötti kapcsolatot, pl. egerekben és patkányokban is. A tanulmány megállapítása szerint „mechanisztikus bizonyítékok” is alátámasztják a gyomirtó karcinogenitását, így pl. a humán sejtvonalakon kimutatható DNS károsító hatás. E megállapítások arra késztették az IARC-ot, hogy a glifozátot a valószínűleg rákkeltő vegyületek kategóriájába sorolja (ez a „valószínűleg rákkeltő” az IARC öt pontos skáláján a második legveszélyesebb kategóriát jelenti). A Nature szerzője megpróbálja megválaszolni a kérdést, hogy mi okozza a két hivatal nyilvánvalóan eltérő véleményét.
Először is, a két szervezet nem pontosan ugyanazt vizsgálta. Az EFSA csak a glifozát karcinogén kockázatát elemezte, az IARC pedig a vegyületet és a vegyületet tartalmazó különféle termékeket egyaránt górcső alá vette. Az EFSA arra hivatkozik, hogy az IARC eredményei nem konzekvensek: míg egyes vizsgálatok egyes glifozáttartalmú termékek genotoxicitására utalnak, más vizsgálatok más termékek esetében nem mutatnak ilyen hatást – azaz, magyarázza az EFSA, elképzelhető, hogy a termékek másik összetevője lehet a ludas. Azonban a Nature Communications egy közelmúltban megjelent tanulmánya szerint ez az érvelés nem állja meg a helyét, hiszen az ismertetett koktél-hatás azt is megmagyarázza, mi az oka, hogy egyenként nem toxikus mennyiségű xenobiotikumok együttes adása súlyos következményekkel járhat. Mindazonáltal, az IARC tanulmánya szerint ennél rosszabb a helyzet: azok a vizsgálatok, amelyeket nem a gyomirtó szer gyártói finanszíroztak, arra utalnak, hogy a vegyület önmagában is karcinogén lehet.