Hatalmas a tét az ENSZ jövő héten kezdődő klímakonferenciáján: most dőlhet el, képesek leszünk-e jobbra fordítani bolygónk sorsát vagy inkább a különböző érdekeknek engedve feladjuk a hitet egy tiszta és fenntartható jövőben.
„Houston Paris, we have a problem.
Amennyire előre látszik, sajnos Párizsban sem annyira az összefogás és a közös elhatározás, hanem az egyes országok és országcsoportok egyéni érdekei határozzák majd meg a megállapodás kimenetelét. Azt már az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének főtitkára, Christina Figueres is több helyütt elmondta, a klímaváltozás elleni harc az egyes államok számára »nem a bolygó megmentéséről szól.« Figueres szerint »ezek az országok azért lépnek fel a klímaváltozás ellen, mert látják, hogy ez jó a gazdaságuknak. Ez a vállalások legerősebb hajtóereje.«
A Greenpeace álláspontja szerint közös megegyezés és közös célok kellenek – még akkor is, ha ez elsőre idealisztikusan hangzik is. A párizsi csúcson meg kell állapodni abban, hogy 2050-re az országok nullára csökkentik széndioxid-kibocsátásukat és 2060-80-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett szükség van a CO2-t megkötő erdők védelmére vonatkozó konkrét vállalásokra. A gazdag országoknak továbbá garantálnia kell a megígért éves 100 milliárd dolláros hozzájárulást a rászoruló, sérülékeny fejlődő országoknak, hogy így garantálható legyen esetükben is a tiszta energiák terjedése, valamint a klímaváltozás hatásaihoz való, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható adaptáció. Ebben az esetben elképzelhető, hogy valóban sikerülne a mérföldkőnek tekintett 2°C-on tartani a globális felmelegedés mértékét, és így ráléphetnénk egy igazságosabb, tisztább és fenntarthatóbb jövő felé vezető útra, mely egyúttal egy békésebb globális társadalom előfeltétele is lenne.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Teherán álláspontja szerint Ukrajna lépései túlmutatnak a védekezési együttműködésen.
Christopher Landau szerint az ENSZ elveszítette fő küldetését, és másodlagos kérdésekben ragadt le.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai erőt alkalmazna a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom védelmében.
Találat érte a natanzi urándúsító üzemet.
Az egykori ENSZ-főtitkárhelyettes az MCC Budapest rendezvényén beszélt Európa békekilátásairól és Magyarország szerepéről.
Szerinte a játékosoknak nagyobb a felelősségük, mint az edzőknek.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
