A NATO-főtitkár örülne, ha Oroszország az Iszlám Államot bombázná

2015. november 19. 18:23

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint jelenleg nem a Nyugat és a muzulmán világ között van harc; a muzulmánok áldozatai a terrornak, ezért támogatni kell őket a bűnözőkkel szembeni harcban. Az MTI-nek elmondta: a NATO tevékenységében „Magyarország tényleg nagyon fontos szerepet tölt be, és mi nagyon hálásak vagyunk ezért”.

2015. november 19. 18:23

Az Iszlám Állam (IÁ) szíriai állásai elleni orosz támadásokat szorgalmazta a NATO főtitkára csütörtökön Budapesten az MTI-nek adott interjújában. Jens Stoltenberg egyúttal méltatta Magyarország szövetségesi szerepét az atlanti szervezetben.

Nagy örömmel látnám, hogy Oroszország az Iszlám Államra mér csapásokat” - mondta a norvég politikus arra a kérdésre, lát-e változást Oroszország szíriai válsággal kapcsolatos politikájában az utóbbi időben. Mostanáig Oroszország főként olyan régiókban támadott célpontokat, amelyek nem az Iszlám Állam ellenőrzése alatt állnak – özölte a főtitkár, hozzátéve, hogy az orosz utasszállító repülőgép Sínai-félsziget feletti lelövése óta azért már voltak orosz légicsapások a dzsihadista szervezet ellen például Rakkában.

Stoltenberg üdvözölte, hogy Oroszország újabban részt vesz a szíriai konfliktus tárgyalásos megoldását célzó, megújult erőfeszítésekben. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy ennek érdekében nemrég Bécsben kezdődtek széles körű nemzetközi tárgyalások. A NATO erőteljesen támogatja a politikai megoldás keresését – fűzte hozzá.

„Ez nem a Nyugat és a muzulmán világ közötti harc”

Franciaország kedden a párizsi terrortámadásokra reagálva hivatalosan támogatást kért az európai uniós tagállamoktól a terorizmus elleni katonai műveletekhez. Az MTI kérdésére, hogy ennek következtében a NATO is aktívabb szerepet vállalhat-e Szíriában, a főtitkár azt mondta: a NATO-tagállamok részt vesznek az IÁ elleni, az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapásaiban, és több NATO-tag felajánlotta segítségét Franciaországnak például a hírszerzésben. A katonai szövetség úgy veszi ki a részét a terrorizmus elleni harcból, hogy segítséget nyújt a régió kormányainak - így Jordániának és Iraknak – a haderejük kiképzésében, megerősítésében – mondta. „És természetesen jelen vagyunk Törökországban, amely a NATO tagja” – tette hozzá.

Ez nem a Nyugat és a muzulmán világ közötti harc. Ez olyan harc, ahol a muzulmánok vannak a frontvonalban. A muzulmánok a terrorizmus első számú áldozatai, és nekünk támogatnunk kell őket az ezekkel a bűnözőkkel szembeni küzdelmükben, mint például az Iszlám Állam” – jegyezte meg.

Nyolc új vezénylési központot épít a NATO, az egyiket Magyarországon

A NATO-tagállamok következő csúcstalálkozóját jövő júliusban Varsóban rendezik meg. A főtitkár korábban elmondta, hogy a találkozó egyik fő témája az alkalmazkodás lesz a szövetség megváltozott biztonsági környezetéhez. „A csúcstalálkozó előkészítése jól halad. (…) A reagálás (a biztonsági környezet változására) már most is folyamatban van. Még többet kell viszont még tennünk, és pontosan ezt fogjuk megvitatni a varsói csúcstalálkozón” – mondta Stoltenberg az MTI-nek. Felidézte, hogy a szövetség fokozta katonai jelenlétét keleti tagállamaiban, több hadgyakorlatot és több légi járőrözést folytat. Ezen felül megduplázta reagáló erőik létszámát, és nyolc új vezénylési központot hoz létre a közép-kelet-európai tagállamokban, köztük Magyarországon.

Az észak-atlanti szövetség a jogilag Ukrajnához tartozó Krím-félsziget Oroszország általi bekebelezésére és az ukrajnai válság fejleményeire reagálva, tavalyi walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnya megerősítéséről. A szervezet ennek érdekében hoz létre előretolt vezénylési központokat, úgynevezett integrációs egységek (NFIU –NATO Forces Integration Unit) gyorsreagálású erőinek. A mintegy 40 fős egységek feladata, hogy segítsék a tervezést és a gyakorlatozást és veszély esetén megkönnyítsék az ország védelmét megerősítő NATO-erők fogadását. Magyarországon Székesfehérváron létesül ilyen központ. A NATO védelmi miniszterei idén júniusban döntést hoztak arról is, hogy a katonai szövetség reagáló erőinek létszámát 13 ezerről 40 ezerre emelik.

Stoltenberg méltatta Magyarország szövetségesi szerepét a NATO-ban. „Magyarország értékes tagja a szövetségnek” – mondta. Magyarország légtérellenőrzést végez a Baltikumban, részt vesz a légtérellenőrzésben Szlovéniában is, bázist biztosít a stratégiai légi szállítási missziónak és részt vesz a koszovói és afganisztáni NATO-békefenntartó műveletekben – sorolta. „Magyarország tényleg nagyon fontos szerepet tölt be, és mi nagyon hálásak vagyunk ezért” – zárta szavait a főtitkár.

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mohamed Vlagyimirovics Bronstejn
2015. november 20. 05:15
Ez is volt már minden, csak akasztott ember nem.
Területvédő
2015. november 20. 00:43
Putyin: 40 országból finanszírozzák az ISIS-t, többek között G20 tagok is. ISIS financed from 40 countries, incl G20 members – Putin (FULL SPEECH) https://www.youtube.com/watch?v=96k_8ywt22g
katus
2015. november 19. 22:22
2015. 11. 19. 21:47 MTI ISZLÁM ÁLLAM OROSZORSZÁG "AZ ISZLÁM ÁLLAMOT CSAK SZÁRAZFÖLDÖN LEHET LEGYŐZNI" Kun Miklós történész szerint az Iszlám Állam (IS) elleni háborút csak szárazföldön lehet megnyerni, az Egyesült Államok azonban nem akar egy ütőképes szárazföldi hadsereget a Közel-Keleten felállítani. Az Oroszország-szakértő, kremlinológus csütörtökön Szekszárdon, a KDNP helyi szervezetének meghívására tartott előadásában azt mondta: az al-Kaida és az Iszlám Állam ma a világ legveszélyesebb alakulata, és ha a nagyhatalmak nem fognak össze, működése még nagyobb migrációs hullámot indíthat el. Az Egyesült Államok választás előtt áll, a kampány alatt egyik párt sem támogatna egy az afganisztánihoz hasonló gyalogsági háborút - jegyezte meg. Az IS hadviselését és az ellene folytatott katonai akciókat a kis számok háborújának nevezte. Mint mondta, az IS-nek - az Európából hívott önkénteseket leszámítva - mindössze 44 ezer katonája van, az iraki Moszult tízezer IS-katona vette be, míg az olajban gazdag várost 35 ezer iraki katona védte. Az orosz hadsereg 35 Szuhoj típusú repülőgéppel és 20 MiG helikopterrel kezdett akcióba - mondta. Kifejtette: Oroszországnak azért van szüksége a közel-keleti jelenlétre, hogy "beleszólhasson az olajár alakulásába". Bár nincs szüksége olaj- és gázimportra, nagyon rosszul érinti a jelenlegi, alacsony olajár. Emellett Oroszország régi vágya, hogy tengeri nagyhatalom legyen, ezért a francia, az angol hadihajók mellett jelképesen felvonultatja a térségben flottáját. Borisz Jelcin elnöksége alatt az oroszok kivonultak a Közel-Keletről, és most akarnak visszatérni, és Szíria az egyetlen hely, ahol Oroszország katonai támaszpontokat létesíthet - mondta a történész. Az Iszlám Állam oldalán hat-hét ezer orosz állampolgár is harcol - fűzte hozzá Úgy vélekedett, hogy Oroszország még nincs a gazdasági összeomlás szélén, de nehéz helyzetben van, és az IS elleni katonai fellépése évi kétmilliárd euróba kerül. Kun Miklós azt is megjegyezte: a párizsi terrortámadást követő helyzetből Vlagyimir Putyin "jól jött ki", mivel a terrorakciók elterelték a figyelmet a kelet-ukrajnai konfliktusról. További támadásokkal nőhet Putyin zsarolási potenciája is, mondhatja azt az Európai Uniónak, hogy Oroszország folytatja az IS elleni bombázásokat, de az EU szüntesse meg az ellene hozott szankciókat - mutatott rá.
katus
2015. november 19. 22:02
2015. 11. 19. 10:14 Balogh Gábor:EZ MINDENNÉL JOBBAN FÁJ AZ IÁ-NAK: AZ OROSZOK GAZDASÁGILAG FOJTJÁK MEG ŐKET Moszkva ezúttal ott sújtott le az Iszlám Államra, ahol az talán a legjobban fáj: a terrorszervezet pénzügyi hátterét biztosító olajszállítmányokra - adja hírül a Russia Today. Az orosz hadsereg bejelentése szerint az elmúlt néhány napban mintegy 500 tartályautót bombáztak le, amelyek az IÁ által kitermelt olajat szállították Szíriából Irakba. Az Iszlám Állam és más szélsőséges csoportok az elmúlt években nagyrészt az úgynevezett "guruló vezetékeken" keresztül illegálisan exportált kőolajból származó bevételeikből finanszírozták működésüket - ecsetelte Andrej Kartopolov tábornok, hogy a légicsapás miért is jelent komoly gyomrost a dzsihádistáknak. A terroristák eddig már több százezer tonna olajat szállítottak le így titokzatos megrendelőiknek, akik így a világpiaci árnál jóval alacsonyabban juthatnak hozzá a fekete aranyhoz, így nyilván nem zavarja őket, hogy ezzel tömeggyilkosokat pénzelnek. Az olajszállító kamionok megsemmisítését - ahogyan azt az orosz légierőtől már megszokhattuk - gondosan dokumentálták is. Kartopolov arról is beszélt, hogy a jövőben együtt fognak működni a francia hadsereggel az Iszlám Állam elleni küzdelemben. A közös hadműveletek azután vehetik kezdetüket, hogy a Szíria térségébe irányított Charles de Gaulle repülőgép-hordozó megérkezik a régióba. A jelek szerint az oroszok - akiket korábban számos bírálat ért a nyugati politika és média részéről, mert csapásaik nagyobbik részét nem az IÁ-ra, hanem más lázadó szervezetekre mérték - most nagyon rákapcsoltak az Iszlám Állam megsemmisítésére. Kedden az elmúlt évtizedek legdurvább légicsapását mérték a terroristákra, több száz tonna bombát szórva rájuk.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!