Megöregedni sehol és senkinek sem jó, mégis mindenkit utolér, vagy ha valakit mégsem, akkor az a rosszabb variáció. Mégsem mindegy, hogy hogyan, milyen körülmények között töltjük utolsó éveinket. Az MTI számolt be arról, hogy egy londoni elemző cég rangsort állított össze annak alapján, hogy hol milyen életminőség jut az végső életciklusba érőknek.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző háza – másodszor készített tanulmányt arról, hogy a világ egyes országai milyen minőségű gondoskodásban részesítik az életük legvégén járókat. Az EIU ehhez összetett, öt fő– és húsz alkategóriából álló "halálminőség-indexet" dolgozott ki. A különböző súlyozású indexek alapján összeállított ranglistán Nagy-Britannia került az első helyre, a lehetséges 100 pontból 93,9-et megszerezve. Magyarország 42,7 ponttal a 41. helyen áll.
A magyar helyezés a térségi EU-gazdaságok mezőnyben is középen van. Magyarországtól lemaradva szerepel az EIU-listán Szlovákia (55.), Bulgária (62.) és Románia (64.), előtte jár ugyanakkor a palliatív – vagyis a nem gyógyító jellegű, hanem az életük végéhez közeledő betegek életminőségének javítását, szenvedéseik enyhítését célzó – gondoskodás minőségi mércéjén Csehország (33.) és a 26. helyezett Lengyelország.
Az EIU elemzői megállapítják, hogy az olyan országokban, amelyekben korlátozottak az erőforrások, ám a demográfiai folyamatok miatt várhatóan gyors ütemben nő a palliatív ellátás iránti igény, célzott fejlesztéseket kell végrehajtani ezen a területen. A cég Magyarországot, Görögországot és Kínát említi meg ezen országok között. Az EIU szakértői hangsúlyozzák, hogy a palliatív gondoskodás beruházásokat igényel ugyan, de csökkenti az egészségügyi ellátás költségeit, azzal, hogy leveszi e betegek ellátásának terheit a gyógyító célú kezeléseket végző egészségügyi intézményekről. A legutóbbi kutatások jelentős statisztikai összefüggést mutattak ki a palliatív gondoskodás fejlesztése és az egészségügyi kezelések költségeinek csökkenése között – áll a tanulmányban.
A kedden ismertetett rangsor felső tízes mezőnyében szinte kizárólag a fejlett ipari térség gazdaságai szerepelnek. Nagy-Britannia után Ausztrália, Új-Zéland, Írország és Belgium következik, és ebbe a csoportba került Tajvan, Németország, Hollandia, az Egyesült Államok és Franciaország is. A 80 országot soroló lista utolsó helyére Irak került, Banglades, a Fülöp-szigetek és Nigéria után. Az EIU az első ilyen felmérést 2010-ben állította össze, de akkor még jóval szűkebb, 40 országból álló mezőnyt vizsgált, a jelenlegitől eltérő kritériumok alapján. Nagy-Britannia az öt évvel ezelőtti rangsorban is az élre került; Magyarország akkor a 11. helyen állt.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Elesett az egyházfő, beverte a fejét.
A világ leggazdagabb embere a Brexit atyjával barátkozik, akinek új pártját pénzzel is megtolhatja.
150 ezer helyett ötezer forintra számíthatnak karácsonykor.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Mit ér az állampolgár, ha analóg? Francesca Rivafinoli írása.
A La Voix du Nord című regionális lap szerint a gyanúsított egy 20-as évei elején járó férfi.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
