Kedd délután derül ki, hogy tud-e önállóan kormányt alakítani a lengyel Jog és Igazságosság: a párt a szavazatok 37,58 százalékát, míg a nyolc éve kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a voksok 24,09 százalékát szerezte meg a választási bizottság közlése szerint. A Jog és Igazságosság nem hivatalos számítások szerint egy mandátummal csúszhat le az önálló kormányzásról.
A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győzött a vasárnapi lengyel parlamenti választásokon, a törvényhozás alsóházába, a szejmbe pedig öt párt került be - derül ki a szavazatszámláláson alapuló előzetes eredményekből, amelyeket hétfő este ismertetett az országos választási bizottság (PKW).
A PKW által közölt eredmények hasonlóak az Ipsos közvéleménykutató intézet által végzett, hétfőre virradó éjjel ismertetett exit pollokhoz. A PiS a becsléseknél egy hajszálnyival kevesebbet, a szavazatok 37,58 százalékát, míg a nyolc éve kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a becsléseknél fél százalékkal többet: a voksok 24,09 százalékát szerezte meg, így a fő ellenzéki erővé válik a törvényhozásban.
Parlamenti mandátumot nyert a szavazatok 8,81 százalékát megszerző jobboldali Kukiz'15 mozgalom, az 7,6 százalékos eredményt elérő újliberális Nowoczesna (Modern) párt, valamint az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL)is a maga 5,13 százalékos választási eredményével.
Szorosan az 5 százalékos bejutási küszöb alatt végzett a jobboldali-populista KORWiN (4,76 százalék), valamint az Egyesült Baloldal (ZL), amelyet a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), az új baloldalhoz sorolt Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkot. A ZL a szavazatok 7,55 százalékát nyerte el, de mivel koalíció, így a 8 százalékos bejutási küszöb vonatkozott rá. A PiS a 100 fős parlamenti felsőházban, a szenátusban is szilárd többséggel rendelkezik, az előzetes eredmények szerint 58 mandátumot tudhat magáénak.
A nemzeti konzervatívok győztek a hagyományosan inkább a PO-ra szavazó lengyel fővárosban, Varsóban is, ahol a pártlisták élén Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke, és Ewa Kopacz eddigi kormányfő álltak.
Nem biztos, hogy önállóan alakíthatnak kormányt
A twitter közösségi hálózaton az eredményhirdetést követően Norbert Maliszewski neves politológus a nem hivatalos átszámításait közölte, amelyek szerint a PiS 230 parlamenti mandátumot szerzett. Ez kevesebb az exit pollok alapján átszámított 232 mandátumnál, ami – egyetlen egy mandátum hiányában – nem teszi lehetővé az önálló kormányalakítást. Az onet.pl hírportálon közölt más átszámítások viszont a parlamenti többséget biztosító 235 mandátumról beszélnek. A választások hivatalos végeredményét és a mandátumok pontos megoszlását a PKW azonban csak kedd délutánra ígérte.
Az előzetes eredmények fényében a PSL két ismert politikusa, Janusz Piechociński eddigi kormányfő-helyettes és gazdasági miniszter, valamint Waldemar Pawlak – aki 1992-ben, valamint 1993 és 1995 között volt kormányfő – többé nem foglal el képviselői helyet a törvényhozásban. Pawlak a szenátusi választásokon indult.
A választásokon induló pártok hétfőn elkezdték a választási kampány kiértékelését. A TVN24 hírtelevízió értesülései szerint kedden e célból a PO vezetése ül össze, a párton belül egyre többen Kopacznak a pártelnöki posztról való leváltását követelik. A lengyel baloldalnak a parlamentből való kiszorulásával kapcsolatban hétfő este Leszek Miller, az SLD elnöke kijelentette: "a baloldal nélküli szejm olyan, mint a balkezét nélkülöző balkezes". Miller megerősítette a választások előtt bejelentett döntését: a párt tervezett tisztújításán nem pályázik elnöki posztra.
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
A lengyel kormányfő hallani sem akar új alaptörvényről.
A Magyar Nemzet összeállítása szerint a lengyel példa nem csupán belpolitikai kérdés, hanem európai szintű vitát is generál.
Nem egyszerű kormányváltás ment végbe.
Szinte statáriális jelleggel vette át a lengyel közmédia feletti uralmat Orbán Viktor szövetségesétől, a PiS-től 2023 végén a hivatalba lépő, Donald Tusk-féle koalíció. Tanulságos sztori a lengyel közmédia átvétele.
És elindul a felzárkózás Lengyelországhoz, a visszailleszkedés Európába.
A képregény-adaptációk még mindig népszerűek, ahogy a Disney vagy a Pixar sem most fog csődbe menni.
A Tisza kétharmados győzelme után vajon újabb államreform érkezik?
