Józsefvárosi koktél

„Hogyan lett a Józsefváros a szegénység és a bűnözés szimbóluma? Miért lett ez így a belváros közelében és mit lehet ellene tenni?

A Palotanegyedről, a Corvin negyedről, az Orczy negyedről és például a Szigony utcai lakótelepről igencsak nagy kihívás egységesen gondolkodni, közös jövőképet adni. Mit akar kezdeni ezzel a sokszínűséggel Józsefváros?

A kerület fejlesztési stratégiáján dolgozva szembesültünk ezzel. Kevés egységes kerületi szintű cél létezik. Ami jól megfogható, az a márkaépítés és az imázsjavítás. Ennek fő víziója, hogy Józsefváros egyetemváros, az önkormányzat hosszú ideje komolyan veszi az egyetemvárosi kép felépítését. Ez egy valóságos kiindulópont: Magyarország egyetemi hallgatóinak 11 százaléka tanul Józsefvárosban.Erre lehet építeni, hiszen egyfelől fontos gazdaságélénkítő szerepe van az egyetemek jelenlétének, másfelől az egyetemisták vonzó lakókörnyezetet jelentenek a közvélemény szemében. Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem új campusának építése is szorosan összekapcsolódik az Orczy negyed megújításával – ami történetesen a kerület egyik legégetőbb aktuális feladata.Itt egyes helyeken annyira összesűrűsödnek az egyéni és társadalmi problémák, hogy nincs az az intézkedés, ami ezt át tudná ütni. A következő éveknek fontos feladata, hogy az Orczy negyed komplex rehabilitációját megtervezze és megvalósítsa a kerület. Lényegében úgy, mint a Magdolna-negyedben. Itt azonban inkább vannak olyan épületek, ahol talán az oldhatja fel a hátrányok halmozódását, ha lebontják azokat és lakóikat nagyobb körben költöztetik szét.

Mit tudnak a helyi lakosok hozzátenni a településfejlesztési stratégiákhoz, tervekhez?

Egy stratégiának akkor van értelme, ha organikusan készül, nem csak odamegyünk és megírjuk, esetleg csak tollba mondja nekünk az alpolgármester. Egyeznie kell az ott élő aktív, tenni akaró, legalább valamennyire lokálpatrióta emberek elképzeléseivel.Józsefvárosban a Palotanegyed az, ahol ez egyértelműen létezik, ott van hagyománya a helyi civil lobbinak. Erős kerületi szintű civil érdekképviselet ugyanakkor nem tud létrejönni, hiszen a kerület fizikailag és társadalmilag is nagyon sokszínű, nincs értelme közös érdekről beszélni. Politikailag ezt bizonyára nem korrekt kimondani, de Józsefváros – mint Budapest sok kerülete – inkább egy közigazgatási egység, semmint egy szerves település. Egyes részei, az Orczy út – Fiumei út vonalától keletre, az 1950-es évekig a X. kerülethez tartoztak. Ilyen például Százados úti negyed is, ami ugyan a kerület egyik legkedvezőbb társadalmi összetételű negyede, fizikailag mégis egy zárvány, ami bárhova is tartozna, nem lenne az adott egység koherens része.”