Az 50 év fölöttiek kognitív funkcióik vizsgálatakor egyre jobb teszteredményeket érnek el, és a szakemberek ezt a számítógépek és a mobiltelefonok használatából fakadó növekvő mentális ingerlésnek tulajdonítják.
Korábban a szakemberek aggódtak amiatt, hogy az új technológiák kevésbé gondolkodóvá teszik az embereket, ténylegesen azonban élesebb eszűvé válnak az egyre bonyolultabb kütyük által megkövetelt szellemi jártasság miatt – olvasható a The Daily Telegraph brit napilap online kiadásában.
Egy átlagembernek manapság emlékezni kell legalább 10 jelszóra, hogy naponta hozzáférjen számítógépekhez, megnyissa levelezését, interneten bankoljon, számlákat egyenlítsen ki vagy hozzáférjen közösségi oldalakhoz. A programokhoz hozzáférve gyakran találja magát szembe számos utasítással és különféle opciókkal, amelyek egyre több döntéshozatalra kényszerítik.
Az 50 év fölöttiek körében végzett angol nyelvű tesztekből kiderült, hogy a mostani teszteredmények ugyanolyanok vagy jobbak, mint a nyolc évvel fiatalabbaké, akiket hat évvel ezelőtt teszteltek.
Az osztrák alkalmazott rendszerek nemzetközi intézetének (IIASA) kutatói áttekintették a 2006-ban és 2012-ben a német lakosság körében végzett felméréseket, amelyekkel mérték az agy feldolgozó képességének gyorsaságát, a fizikális edzettséget és a mentális egészséget.
Miközben az érintettek fizikális és mentális egészsége romlott a hat éves időszak alatt, kognitív (megismerési) teszt eredményeik jelentősen növekedtek, holott ezek a funkciók általában a kor előrehaladásával elkezdenek csökkenni.
„Úgy gondoljuk, hogy ezeket az eltérő eredményeket a változó életmóddal lehet megmagyarázni. Az élet a megismerést, megértést tekintve egyre többet követel, az idősebb emberek is egy szélesebb körben használják a kommunikációs, információs technológiai eszközöket és az emberek hosszabb ideig dolgoznak intellektuálisan nagy követelményeket támasztó munkakörökben. Ugyanakkor a fizikai aktivitás csökkenését és az elhízás növekedését tapasztaljuk" – magyarázta Nadia Steiber, az IIASA világnépesség programjának kutatója. A kutatások megerősítették a Flynn-effektust, az évek során az IQ-teszteken elért átlagpontszámok világszerte tapasztalt folyamatos emelkedését nemzedékről nemzedékre. Ám mint az akadémikusok magyarázták, ezeket a változásokat csak részben lehet magyarázni az oktatás magasabb szintjével.
A kutatás a PLOS One és az Intelligence tudományos folyóiratokban látott napvilágot.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta