Hogyan tehetünk egyszerre másokért és magunkért? Kik a hétköznapi hősök? Hogyan küzdjünk az előítéletesség, a passzivitás és a közöny ellen?
Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ október 1-én, a Hősök Tere keretein belül megrendezésre kerülő HeroiKon Nemzetközi Konferencián. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban olyan nemzetközileg elismert szakemberekkel találkozhatunk, mint Philip Zimbardo világhírű szociálpszichológus; Barabási Albert-László, a hálózatkutatás egyik legismertebb alakja; Rony Berger, a Dalai Láma Főtanácsadója vagy Emil Bruneau, az előítéletesség szakértője.
A Hősök Tere civil kezdeményezést olyan felelősen gondolkozó magányszemélyek hozták létre 2013-ban, akik úgy döntöttek, hogy tenni akarnak a hazánkban különösen elharapódzó közöny ellen. A neves magatartáskutató, Kopp Mária vizsgálatai alapján tudjuk, hogy Magyarországon 10-ből 8 ember segítőkésznek tartja magát, viszont amikor ténylegesen tenni kell másokért, akkor 10-ből 8-an passzívak maradnak.
Ennek az ellentmondásnak az egyik legfőbb oka pedig nem más, mint maga a közöny. A Philip Zimbardo szociálpszichológus professzor oktatási modelljére (HIP) alapozott kezdeményezés legfőbb célja, hogy az együttérzés és az egymásért cselekvés tíz év múlva társadalmi norma legyen Magyarországon. A Hősök Tere tudományosan igazolt programjain keresztül a környezetükre hatni akaró emberek megtanulják felismerni és megoldani azokat a helyzeteket amelyekben tehetnek másokért és ezáltal azt is, hogy miként váljanak az adott szituációban hétköznapi emberekből, hétköznapi hősökké.
A Heroikon Konferencia előadói saját példájukon keresztül mutatják be, hogyan váltak a helyzetek passzív, közönyös megfigyelőjéből, a közösségért felelősséget érző, aktív cselekvőkké. A Heroikon Nemzetközi Konferencián lesz szó a közösségek meghatározó jelenségeiről, az együttérzés fejlesztéséről, az agresszió csökkentéséről, de hallhatunk az előítéletességről és a közöny elleni lehetőségekről.
A konferenciára való belépés jegyvásárláshoz és regisztrációhoz kötött, amivel a résztvevők a kezdeményezés hosszútávú működését biztosítják.
A konferencia által érintett témák talán még soha nem voltak annyira aktuálisak, mint napjainkban. Az egyre inkább kibontakozni látszó menekültválság tükrében talán mindennél értékesebb lehet egy ilyen konferencián szerzett tudás, élmény.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Nézni is kellemetlen, amit egymással művelnek.
Jó lenne egy erős ellenzék, jó lenne egy kis józanodás a Fidesznek, sok kétharmad után, de így, hogy az ellenzék vezére a legrosszabb, amit el tudunk képzelni, nincs választás.
Az „áradó” szekta jelszava, hogy változást szeretnének – de arra már nem tudnak válaszolni, hogy mi jönne április 13-ától. Pedig a tét óriási, és túlmutat az országhatáron is. Krupincza Mariann írása.
Ennyi volt? Szily Nóra műsorvezető, pszichológus vasárnap este arról írt, hogy „jobb a méltóságteljes csend, mint a méltatlan zajongás”, miután Varga Judit és Magyar Péter támogatói között valóságos kommentháború és csörte indult be.
Ami egy miniszterelnök fejében van, az a haza védelmi vonala.
A szinkron hiánya okozza mentális problémáinkat, a túlevést vagy éppen baráti kapcsolataink megritkulását is – állítja új könyvében az evolúciós pszichológia magyar professzora.
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
