Volt Eximbank-vezér: Egy miniszternek mindegy havi hatmillió

A héten folytatódik az állami tulajdonú Eximbank jelenlegi és volt vezetése közötti per a Lánchíd Palota bérlete kapcsán. Az Eximbank korábban a Varga Mihály vezette NGM irányítása alatt volt, utóbb pedig a Külügyminisztérium vezetése alá került.

A felperesek szerint a korábbi vezetés által kötött szerződés, mellyel a bank a kormányközelinek tartott Nobilis Kristóf cégétől bérbe vette az ingatlant, két okból is érvénytelen: egyrészt értékaránytalanság, másrészt jó erkölcsbe ütközés miatt. Azzal is érvelnek a felperesek, hogy az ingatlan bérbeadására az állam elővásárlási jogának sérelmével került sor, valójában azonban az elővásárlási jogáról az állam már lemondott.

Az Eximbank büntetőfeljelentést is tett hűtlen kezelés miatt, jelenleg viszont még csak a polgári per zajlik, amelyben a bérleti szerződés érvénytelenségének megállapítását kérik.

A legutóbbi tárgyalás július közepén volt, akkor azon vitáztak a felek, hogy mennyi pénzből lehetett elvégezni az ingatlan átalakítását. Az Eximbank állítása szerint ők 600 milliót költöttek rá a bérbeadók által kifizetett 200 millió forintos hozzájáruláson felül, szakértők szerint viszont 200 millió is elég kellett, hogy legyen.

Nobilis az ingatlant nagyon olcsón, a piaci ár szinte negyedéért vette meg, és ehhez az MNB Növekedési Hitelprogramja keretében jutott olcsó hitelhez. Így tudta bérbeadni a palotát, 35-40 euró helyett 19-20 eurós négyzetméterenkénti áron. Nobilis ezzel kapcsolatban azzal érvelt a tárgyaláson: „Most akkor a jegybankelnök úr is erkölcstelen, amiért nekem NHP hitelt adott?”

A bérbadó céget vezető Nobilis azt is kijelentette: „a felperes próbálja az ingatlanfejlesztés folyamatát valami rettenetes dolognak beállítani. A Pasa-parkot például saját erőből finanszíroztuk, és mindenki ott vett lakást, Puskás úr és Varga miniszter úr is.” Szerinte semmi kivetnivaló sincs abban, hogy jó áron vette meg a Lánchíd Palotát: „a vak is látja, hogy ez egy nagyon drága épület. Az üzlet legjobb része, hogy nyertem vele, mert a piaci viszonyok miatt nyomott áron tudtam megvenni” – idézi a Ma.hu.

Nátrán Roland, az Eximbank korábbi vezérigazgatója a tárgyaláson azt mondta: több olyan szerződés is volt, amit elolvasás nélkül aláírt, mert a jogi iroda ellenjegyzése számára garanciát jelentett arra, hogy az mindenben megfelel a jogszabályoknak. Azt mondta a döntéselőkészítéssel kapcsolatban, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tisztában volt a változásokkal és a székházváltással kapcsolatban sem élt kifogással. Nátrán azt is hozzátette, hogy Szijjártó Péter külügyminisztert is mindenről tájékoztatta.

Azt is megkérdezte a felperesi képviselő, hogy ismerte-e a miniszter a bérleti szerződés részleteit. Nátrán erre azt mondta, hogy a Lánchíd Palota bérlete havonta hatmillió forinttal volt drágább az előző székházénál, és egy miniszter nem kezd aggódni hatmillió forint miatt, legfeljebb hatvan-milliárd miatt.

„Nem mertem volna olyan kérdést feltenni a miniszternek, hogy havi hatmillió többletkiadás belefér-e - ha megtettem volna, alkalmatlan lettem volna a pozíciómra. Előzetes alapítói hozzájárulást pedig azért nem kértem be, mert miniszter úr azt mondta, a menedzsment feladata, hogy a bank prudensen és szakszerűen működjön” – mondta a korábbi vezérigazgató. Azt is hozzátette: „2013-ban nem azt vállaltam, hogy az új miniszter 2014-ben kirúgja a projektért felelős vezérigazgató-helyettest és Fejérvári Levente személyében egy olyan embert állít a helyére, aki ebben a kérdésben teljesen tájékozatlan, és emiatt több hónapos csúszást szenved a projekt, valamint 2014-ben elvonja a döntési hatáskörömet és az igazgatósághoz telepíti. Figyelmeztettem az igazgatóságot, hogy ez csúszást eredményez és többletköltséget okoz.”

Jelenleg az ügy ott tart, hogy a Lánchíd Palota üresen áll, az állami bank pedig egyszerre két helyre fizet bérleti díjat – foglalja össze a Ma.hu.