Magyar ezredes lett a NATO egyik parancsnokságának pentagoni összekötő tisztje

Porkoláb Imre ezredes lett a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának (SACT) pentagoni képviselője. A washingtoni posztot júliustól betöltő összekötő tiszt az MTI-nek adott interjúban kiemelte, hogy e rendkívül nagy presztízsű beosztást eddig csak befolyásos nagy nemzetek katonái, például franciák, britek töltötték be. Porkoláb Imre azt mondta, megbízatása a Magyar Honvédség számára is hatalmas elismerést jelent.

Porkoláb Imre elmondta: a Pentagon név sokak számára megtévesztő lehet, hiszen a név egy épületet takar, amely számos szervezetnek ad otthont. A SACT pentagoni képviselőjének az a feladata, hogy kapcsolatot tartson az amerikai egyesített vezérkar és az amerikai védelmi minisztérium képviselőivel, továbbá a Washingtonban lévő kutatóintézetek és oktatási intézmények vezetőivel. A feladatrendszer igen szerteágazó, de gyakorlatilag a NATO Stratégiai Parancsnokság (ACT) és az említett amerikai szervezetek és testületek munkáját kell a lehető legjobban összehangolni, valamint a NATO-t képviselni a Pentagonban – magyarázta.

A SACT pentagoni képviselőjének kiválasztása rendkívül összetett folyamat – jegyezte meg. A beosztás valamennyi NATO-tagországból megpályázható, és a pályázóknak egyebek mellett kiváló nyelvi és kommunikációs képességekkel, valamint mélyreható tapasztalattal kell rendelkezniük az ACT munkájáról. A pályázatokat két körben bírálták el, a SACT választotta a jelöltek közül, és még szükség volt az amerikai egyesített vezérkar főnökének jóváhagyására is, így a folyamat majdnem öt hónapig tartott.

Porkoláb Imre – akinek a megbízatása három évre szól – kiemelte: a Magyar Honvédség számára óriási elismerés, hogy magyar tiszt töltheti be a posztot. Bár Magyarország kis ország, viszonylag kis létszámú haderővel, de a NATO teljes jogú tagja, így az ilyen pályázatokon is egyenlő esélyekkel indulhatnak magyar pályázók. Az ezredes azt mondta: rendkívül büszke arra, hogy pályázatával – amelyet Hende Csaba honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérkari főnök támogatásával nyújtott be – sikerült elnyernie a beosztást. Úgy vélte, az „nem csak saját szakmai fejlődését segíti, hanem a NATO- és az amerikai kapcsolatokban is pozitív hatással lesz Magyarország megítélésére”.

A 43 éves ezredes az MTI-nek elmondta: húszévesen a volt Varsói Szövetség országainak katonái közül elsőként került ki a világ egyik legjobbnak tartott vezetőképző intézményébe, Nagy-Britanniába, a Sandhursti Királyi Katonai Akadémiára (RMAS). Később az amerikai haditengerészet posztgraduális iskolájában is tanult, ahol gerillaharccal és terrorizmussal kapcsolatban folytatott tanulmányokat. Tíz évig a magyar különlegesműveleti-képesség fejlesztést segítette elő különböző vezetési szinteken. Kiemelte: jelenlegi beosztásában – katonai szakmai ismeretein kívül – hasznát veszi annak is, hogy Magyarországon posztgraduális nemzetközi tanulmányokat folytatott.

Megjegyezte: miként előző munkahelyein, úgy a Pentagonban is követni akarja azt a filozófiáját, hogy egy kicsit jobb állapotban hagyja ott a dolgokat maga után, mint ahogyan átvette. Az ezredes elmondta azt is, hogy a SACT nagy elvárásokat fogalmazott meg. Szándéka, hogy az összekötő irodán keresztül a Pentagonban növeljék a NATO „láthatóságát”, még jobban felkeltsék a figyelmet azokkal az értékekkel kapcsolatban, amelyeket a tagországok hozzáadnak az Egyesült Államokkal közösen folytatott műveletekhez, és folyamatosan fejlesszék a transzatlanti kapcsolatokat. Az ACT az egyetlen NATO parancsnokság ugyanis az Egyesült Államokban, az összekötő iroda pedig a Pentagonban az egyetlen ACT-szervezet, amely képviseli a szövetség érdekeit – emelte ki. Így a Magyar Honvédség ezredese egyfajta előőrsként tevékenykedik, amelyre nagyon komoly és felelősségteljes feladatot bíztak.

Porkoláb Imre a NATO stratégiai parancsnokság összekötőjeként a NATO-t érintő hosszú távú fejlesztési folyamatokba is beleláthat. Ezzel kapcsolatban az ezredes azt mondta: biztosra veszi, hogy komoly kapcsolatrendszert tud kiépíteni a következő három évben. Kifejtette: rengeteg olyan információhoz férhet hozzá első kézből, amely hasznos lehet a NATO-val, az amerikai katonai és védelmi szektorral vagy az ipari fejlesztéssel foglalkozó szakemberek számára. Ezen felül a kutatóintézetekkel való folyamatos kapcsolattartás eredményeképpen betekinthet a legfrissebb kutatási eredményekbe és rálátása lesz a napi biztonságpolitikai kérdésekre. Ezeket az információkat munkaköréből adódóan elsősorban az érintett NATO-szervezetek számára kell elérhetővé tennie, de megjegyezte: szeretné a magyar szakemberekkel is megosztani bizonyos információkat, amelyek a magyarországi fejlesztéseket érintik. Az amerikai portfólió nagyon széles, így „ezen a területen az igazi kihívást az jelenti majd, hogy feltérképezzem, otthon mire is van leginkább fogadókészség és igény” – fogalmazott.

Az ezredes kitért arra, szükség van a magyar kutatókapacitás szélesebb körű kihasználására, és lát is lehetőséget arra, hogy a magyarországi szervezetek még jobban bekapcsolódjanak a nemzetközi kutatásokba. Ennek nyomán már fel is vette a kapcsolatot a Magyar Atlanti Tanács, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontja szakembereivel, és átbeszéltek néhány területet, amely közös érdeklődésre tarthat számot – mondta.