Romantikus regényekben még előfordult, hogy egy nőnek "megszakadt a szíve", s belehalt a fájdalomba. Manapság már nem hiszünk ilyesmiben, pedig egy amerikai kutatás szerint, melyet a Szívderítő oldalán olvashatunk, az erős szenvedés vagy a poszttraumatikus stressz akár évekkel később is lehet oka egy szív- és érrendszeri betegségnek, akár szívinfarktusnak is.
A poszttraumás stressz szindróma, azaz a pszichológiai értelemben traumatikus események után kialakuló szorongásos zavar nem tisztán pszichológiai probléma. Akár a testi betegségek kockázatát is növelheti – mondja a kutatócsoport vezetője, Dr. Jennifer A. Summer, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa. – Épp ezért azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik a poszttraumás stressz (PTSD) által veszélyeztetett betegeket kezelik, a szív– és érrendszeri betegségek kockázatára, valamint a poszttraumás stresszel küzdők életmódjára is oda kellene figyelniük – teszi hozzá a szakértő, aki azt is megjegyzi, hogy a PTSD pszichológiai kezelését ki kellene egészíteni a probléma hosszú távú egészségügyi kockázatainak elemzésével és kezelésével, vagyis össze kellene hangolni a pszichológiai és a fizikai kezelést.
A Circulation című szaklap június 29-i számában közzétett, Nurses’ Health Study II. elnevezésű tanulmány során 2 évtizeden keresztül, közel 50000 nő egészségi állapotát figyelték meg. Ez idő alatt 548 szív- és érrendszeri problémáról, köztük 277 szívinfarktusról és 271 stroke-os esetről született feljegyzés. Miután az adatokat a kor, a családi kórtörténet és a gyermekkori tényezők szempontjából is megvizsgálták, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azoknak a nőknek, akik a PTSD négy vagy több tünetéről (pl. alvászavarok, dühkitörések, koncentrálási nehézség, sírási rohamok, nyomott hangulat) számoltak be, a szív– és érrendszeri betegségek 60 százalékkal nagyobb kockázatával kellett szembenézniük, mint azoknak, akik nem szenvedtek el traumatikus eseményeket. Azokat a nőket, akik traumatikus eseményeket szenvedtek el, de nem mutatták a PTSD tüneteit, szintén jobban fenyegették a szív- és érrendszeri betegségek, mint azokat, akik nem estek át ilyen eseményeken.
Az egészségtelen szokások, például a mozgásszegény életmód és az elhízás, valamint az olyan orvosi kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, vagy a hormonpótló terápia a PTSD tünetei és a szív– és érrendszeri kockázat közötti kapcsolat 47 százalékát, míg az elszenvedett traumás események, de nem kimutatható PTSD tünetek és a szív- és érrendszeri kockázat közötti kapcsolat 14 százalékát voltak magyarázták meg. Dr. Summer szerint nem újdonság, hogy a stressz növeli a szív– és érrendszeri betegségek kockázatát, a poszttraumás stressz pedig a stresszes betegségek egyfajta kvintesszenciájának tekinthető. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a PTSD kétszer olyan gyakori a nőknél, mint a férfiaknál.
Élete során várhatóan minden 10. nőnél fellép a poszttraumás stressz. Korábbi kutatások már utaltak rá, hogy a poszttraumás stresszel küzdők körében nagyobb a szív– és érrendszeri betegségek előfordulási aránya, az eddigi vizsgálatokat azonban férfiak körében végezték. Ez az első tanulmány, amely a nők körében is vizsgálja ezt az összefüggést. A kutatás eredményeire reflektálva Dr. Suzanne Steinbaum, a New York-i Lenox Hill Kórház női szív– és érrendszeri betegségekkel foglalkozó kutatója, és az American Heart Association szóvivője úgy vélte, hogy ez a tanulmány egy újabb mérföldkő azoknak a vizsgálatoknak a sorában, amelyek az érzelmeknek a szívre, elsősorban a női szívre gyakorolt hatását vizsgálják.
Dr. Steinbaum szerint ismert tény, hogy a szorongás és a depresszió növeli a nők szív–és érrendszeri kockázatát, így amikor az orvos nem beszél a betegével annak esetleges traumatikus tapasztalatairól, fontos dolgot hagy figyelmen kívül. A PTSD kezelése nemcsak a szívbetegségek megelőzése miatt, hanem a probléma komplex gyógyítása miatt is fontos.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az amerikai elnök egy interjúban reagált az egészségéről szóló hírekre.
Így reagált az egészségügyi államtitkár, miután Kóka János arról beszélt egy most napvilágot látott podcastben, hogy a kórházak felét be kellene zárni.
A német szövetségi kancellária vezetője szerint a kormány túl sokat költ az egészségügyre, de ennek ellenére csak átlagos eredményeket érnek el.
A Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a mentális egészség fontosságára hívják fel a figyelmet. Az ünnepi időszak túlzó elvárásai, a tökéletesség kényszere és a mindennapi nyomás komoly lelki terhet róhat ránk – a szakértők szerint azonban a jelen megélése, a segítségkérés és a tudatos odafigyelés lehet a kiút.
Magyar Péterék terve felszámolná a társadalombiztosítást: sürgősségi ellátás járna mindenkinek, a gyógyulás viszont csak annak, aki meg tudja fizetni.
A magyar kormány minden olyan fejlesztést végre fog hajtani, amely a magyar egészségügyet, az egészségügyben dolgozókat és a betegeket szolgálja – jelentette ki Takács Péter.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
Már csak 92 nap, kisbarátom, és felkenődsz a falra!
