Új szerződés jön a Lisszaboni Szerződés helyett?

Az uniós szerződés módosításának lehetőségeiről tartottak konferenciát az Athena Intézet szervezésében kedden az Európai Parlamentben. Meszerics Tamás LMP-s EP-képviselő, a konferencia házigazdája úgy vélte, hogy a kérdésfelvetésre mindenki úgy reagál, hogy ez politikailag kockázatos, de szerinte ez minden intézményi változásra érvényes, mert van, akinek ilyen, van, akinek olyan, van, akinek semmilyen változás nem kedvező. „Csak egy nagyobb kockázat van egy kontinenst felölelő politikai integráció esetében, az intézményi sztázis, ha hosszú ideig változatlan marad” — vélekedett Meszerics, aki szerint az EU az elszámoltathatóság és az átláthatóság terén küzd kihívásokkal, s a Lisszaboni Szerződés óta létrejött intézmények sem az átláthatóság és az elszámoltathatóság megtestesülései. Amire nagyon oda kell figyelni, az a változtatás átláthatósága és számon kérhetősége, húzta alá Meszerics.

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az unión belüli társadalmi és regionális különbségek nem tűntek el, a déli és a keleti periféria országai nem zárkóztak fel olyan mértékben, ahogyan azt 10-15 éve gondolták. Ez azért aggasztó, mert a szolidaritás viszont eltűnni látszik, mutatott rá Meszerics.

Danuta Hübner, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem szerződésmódosításra, hanem új szerződésre volna szükség. A lengyel politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a válság miatt intenzív, korábban nem látott reformok születtek, ám ez jórészt kormányközi megállapodások formájában, az uniós jog keretein kívül történt, amit Hübner párhuzamos integrációnak nevezett. Hübner szerint ugyanakkor a reformok egy sor területen félmunkát végeztek vagy félbemaradtak. Ezeket egyrészt be kellene fejezni, másrészt be kellene emelni a szerződésbe. A konferencián Philippe Lamberts, a zöldek frakciójának belga társelnöke is felszólalt, aki szintén az elszámoltathatóság és az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta.

Andor László korábbi uniós biztos arra az álláspontra helyezkedett, hogy időszerű összegyűjteni az okokat, hogy miért szükséges átalakítani vagy újjáépíteni az uniós szerződést. A korábbi szociális ügyekért felelős biztos kifejtette, hogy két egyensúlytalanság érhető tetten Európában; az egyik az Észak és Dél, a másik a Kelet és Nyugat közötti különbségekből fakad. Andor szerint ez utóbbi a látványosabb a jövedelemkülönbségek miatt, viszont az Észak és Dél közötti eltérés a súlyosabb, mert hiányoznak a kezeléséhez szükséges eszközök. Andor László rámutatott, hogy a gazdasági és monetáris unió (EMU) egyik jelzője sem teljesen helytálló, mert a gazdasági kormányzás terén hiányos az eszköztára, míg a monetáris területen az Európai Központi Bank sem úgy működik és ténykedik, mint a hagyományos jegybankok.

A korábbi biztos kitért arra is, hogy a hiányzó eszközök pótlására születtek megoldások, de a valódi döntő lépés az EKB beavatkozása volt 2012 nyarán. Viszont ez csak a túléléshez elég, az viszont nem elégséges, a növekedés beindításához volna szükség valamilyen jelentős lépésre, húzta alá Andor, aki szerint az EMU fenntarthatósága és gyorsabb növekedése szempontjából végső soron szükségszerű a fiskális unió megteremtése is.