A Sziriza eddigi teljesítménye szégyenletes

„Görögország sajnos továbbra is elhúzódó válságtól szenved. Az elmúlt hónapok után a hitelezőkkel való megállapodás továbbra is késik, az idő pedig egyre inkább sürget. Bízom abban, hogy lesz józan megállapodás a felek között, amely változtat a korábbi, leegyszerűsítő költségvetési elvárásokon, de érdemi reformokat is hoz a továbbra is fenntarthatatlan görög válság megoldására.

A Sziriza eddigi teljesítménye szégyenletes a nemzetközi szociáldemokrata közösség érdekei szempontjából. Nem elég baloldalinak lenni, kormányozni is tudni kell. A Sziriza színes álmot álmodott minden görögnek, népszerű is volt, és lesz is még egy ideig. De valójában kormányzóképtelen, mert saját választóit nem merte szembesíteni a görög válság és az előttük álló feladat nagyságával.

Már a választások előtt is másra kértek felhatalmazást, mint amit baloldali megközelítéssel tenni kellene a görög nemzeti érdek érvényesítése érdekében. Azóta pedig, ugyan néhány ponton elkezdtek konfliktust vállalni a velejéig korrupt, oligarchikus görög elittel, de közben - mivel szavazóbázisukat semmire sem készítették fel - képtelenek voltak a lényeget érintő előrelépésre. Nem elég álmodni. A Szirizának minden lehetősége megvolt arra, hogy szakíthasson az elmúlt évek gazdaságpolitikájának hibáival, ebben a nemzetközi partnerek is segítettek volna. De a hitelezők ellenében nincs megállapodás, csak velük együtt van.

A görög válságot nem lehet ortodox módon kezelni, az államadósság szintje fenntarthatatlan, és ez nem a Sziriza felelőssége. De nemzetállami szinten az Európai Unióban nem lehet antikapitalista megoldást keresni, ráadásul úgy, hogy közben az ország az eurózóna tagja akar maradni. Hogy a gavalléros nyugdíjrendszer érinthetetlen? Ó, persze. Hogy a Sziriza is párttagokat nevezett ki az oktatási rendszer helyi szintű felügyeletére, és nem a szakmai tapasztalat számított? Hát igen.

Az elmúlt évek - sokszor túlzó - megszorításai költségvetési mozgásteret teremtettek a Sziriza számára, hogy felelős, progresszív politikai elvek szerint érdemi, kormányzóképességet sugalló újratárgyalást kezdjenek hitelezőikkel, a görög válság enyhítése érdekében. Ehhez egyszerre kellenek érdemi reformok, akár belül felvállalt konfliktusok, és közben engedmények a hitelezők részéről. De amíg egyáltalán nem látszik a szándék a fenntarthatóbb egyensúly megtalálására, nehéz elvárni a hitelezők enyhülését. És akkor még az orosz kaland elemzésébe nem is fogtam bele.”