Az ételmérgezést okozó szalmonella-baktérium génmódosított törzsei hatékonyan semmisítik meg a daganatos sejteket anélkül, hogy károsítanák a gazdaszervezetet – izonyították sejttenyészeteken és állatkísérletekben az Arizonai Állami Egyetem tudósai. Kutatási eredményeiket összefoglaló tanulmány az Amerikai Mikrobiológiai Társaság folyóiratában, az mBio online kiadásában látott napvilágot, magyar nyelven az MTI számolt be róla. A tudósok évekkel ezelőtt már bizonyították, hogy a baktérium meghatározott törzse, a salmonella enterica képes elpusztítani a tumorsejteket. Különösen hatékonynak bizonyult a törzs egyik válfaja, a salmonella enterica serovar typhimurium, amely nemcsak képes „megszállni" a tumort, hanem kifejezetten daganatellenes hatással is bírt.
Ugyanakkor a mikroorganizmus esetleges onkológiai alkalmazásához el kellett érni, hogy ne legyen mérgező a gazdaszervezet számára. A baktérium ugyanis rendkívül súlyos ételmérgezéseket okoz, amely szepszishez, de akár halálhoz is vezethet – olvasható az Amerikai Mikrobiológiai Társaság honlapján.
Az új kutatás során az Arizonai Állami Egyetem kutatói arra törekedtek, hogy megváltoztassák a salmonella-törzs külső membránjának lipopoliszacharid-szerkezetét, csökkentve ezzel a baktérium mérgező képességét. A lipopoliszacharidok (LPS) jellemzően mérgezőek, ám a baktériumok e toxinokat nem választják ki, tehát nem szabadulnak ki a gazdaszervezetbe, amíg a kórokozó él. Az elpusztuló mikroorganizmusból kiáramló LPS viszont a véráramba kerülve szeptikus sokkot válthat ki, amely szélsőséges esetben akár halálhoz is vezethet.
Géntechnológiai eljárásokkal a kutatók igyekeztek kiiktatni az LPS szintéziséért felelős géneket, majd tesztelték a mutáns salmonella-törzseket humán tumorsejt-tenyészeteken és egérkísérletek során. Végső soron sikerült egy olyan baktériumtörzset kitenyészteniük, amely csupán a tumorba bejutva vált mérgezővé.
A mikroorganizmus egyetlen fogyatékossága, hogy nem volt elég invazív, nehezen volt képes „elárasztani" a tumort. A problémát egy újabb génmódosítással oldották meg, amelynek eredményeként a salmonella-baktérium immár viharos sebességgel „szállta meg" a daganatot. A kutatásokat irányító Roy Curtiss professzor szerint a baktérium annak köszönhetően tud villámsebesen toxikussá alakulni a tumorban, hogy bejutva rendkívül gyorsan kezd növekedni és szaporodni. Míg az egészséges sejtekben a salmonella lassan, 24 óra leforgása alatt csupán egyszer, legfeljebb kétszer osztódik, a tumorban ezt óránként teszi meg.
„Ez a kutatás komoly előrelépést jelent új onkoterápiás stratégiák kifejlesztése szempontjából" - vélekedett Roy Curtiss, aki szerint az eljárást, amennyiben eljutnak a klinikai vizsgálatokig, kemoterápiával és sugárkezeléssel lenne célszerű ötvözni.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta