Kedvezne a Magyarországon droggal lekapcsolt külföldieknek a TASZ
A magyarokkal fizettetnék meg a költségeket.
2013 őszén fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, amely a legsúlyosabb bűncselekmények gyanúja esetén eltörli az előzetes letartóztatás felső korlátját. Jogvédők már 2014 januárjában az alapvető jogok biztosához fordultak, aki most, egy évvel később úgy döntött: az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi az ügyben.
Az ombudsman indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amelyik nem tartalmazza az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát a legsúlyosabb cselekményekkel gyanúsítottak esetében – közölte az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben azt írták, Székely László szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának maximumáról. A szabályozást az ombudsman egy civil szervezet beadványa alapján vizsgálta. Megítélése szerint az előzetes letartóztatás akkor alkotmányos, ha megőrzi „előzetes” jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés-büntetés szerepkörét.
Székely László szerint magától értetődő, hogy a jogállam is fellép a bűncselekmények elkövetőivel szemben, és a felelősségre vonásukra törekszik. Ehhez azonban olyan eljárásrendet alakít ki, amely nem csupán a hatékonysági szempontokat veszi figyelembe, hanem a terhelt alapjogait is – áll a hivatal közleményében. Hozzátették: a jogállamiság elvéből ugyanis az következik, hogy az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre. Ezért az előzetes letartóztatás felső határának eltörlése az alaptörvény jogállam-klauzulájába ütközik.
Az ombudsman arra is hivatkozott, hogy „az előzetes letartóztatás szabályozása csak akkor felel meg a személyes szabadságból eredő követelményeknek, ha a korlátozás arányos az elérni kívánt céllal”. Véleménye szerint a büntetőeljárás sikerességéhez fűződő érdek érvényesülése, az állami büntetőhatalom érvényesítéséhez fűződő közérdek egy idő eltelte után már bizonyosan nem áll arányban a személyi szabadság lényegében utólag orvosolhatatlan korlátozásával.
Az előzetes letartóztatás korábbi négy éves felső határát 2013 őszén törölte el a parlament, de csak a legsúlyosabb bűncselekmények gyanúja esetén. A módosítás miatt az Eötvös Károly Intézet és a Helsinki Bizottság is beadvánnyal fordult az alapjogi biztoshoz, még 2014 januárjában.