Korlátlan előzetes: Alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman

2015. március 09. 11:22

2013 őszén fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, amely a legsúlyosabb bűncselekmények gyanúja esetén eltörli az előzetes letartóztatás felső korlátját. Jogvédők már 2014 januárjában az alapvető jogok biztosához fordultak, aki most, egy évvel később úgy döntött: az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi az ügyben.

2015. március 09. 11:22

Az ombudsman indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amelyik nem tartalmazza az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát a legsúlyosabb cselekményekkel gyanúsítottak esetében – közölte az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala hétfőn az MTI-vel.

Közleményükben azt írták, Székely László szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának maximumáról. A szabályozást az ombudsman egy civil szervezet beadványa alapján vizsgálta. Megítélése szerint az előzetes letartóztatás akkor alkotmányos, ha megőrzi „előzetes” jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés-büntetés szerepkörét.

Székely László szerint magától értetődő, hogy a jogállam is fellép a bűncselekmények elkövetőivel szemben, és a felelősségre vonásukra törekszik. Ehhez azonban olyan eljárásrendet alakít ki, amely nem csupán a hatékonysági szempontokat veszi figyelembe, hanem a terhelt alapjogait is – áll a hivatal közleményében. Hozzátették: a jogállamiság elvéből ugyanis az következik, hogy az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre. Ezért az előzetes letartóztatás felső határának eltörlése az alaptörvény jogállam-klauzulájába ütközik.

Az ombudsman arra is hivatkozott, hogy „az előzetes letartóztatás szabályozása csak akkor felel meg a személyes szabadságból eredő követelményeknek, ha a korlátozás arányos az elérni kívánt céllal”. Véleménye szerint a büntetőeljárás sikerességéhez fűződő érdek érvényesülése, az állami büntetőhatalom érvényesítéséhez fűződő közérdek egy idő eltelte után már bizonyosan nem áll arányban a személyi szabadság lényegében utólag orvosolhatatlan korlátozásával.

Az előzetes letartóztatás korábbi négy éves felső határát 2013 őszén törölte el a parlament, de csak a legsúlyosabb bűncselekmények gyanúja esetén. A módosítás miatt az Eötvös Károly Intézet és a Helsinki Bizottság is beadvánnyal fordult az alapjogi biztoshoz, még 2014 januárjában.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2015. március 16. 19:16
2. Nem az én dolgom ennyire píszínek lenni. Az a bíróság. Baj van, vizsgálni kell(ene), hogy ezeknek az embereknek az ügyét a bírósági szervezet elcseszte. 3. Ha valakit gyilkossággal gyanúsítanak, és életfogyt fenyegeti, akkor ne lehessen szabadlábra helyezni csak azért, mert impotens a bírósági szervezet. Ez önmagában teljesen rendben van a számomra, a kérdés annyi, hogy mit tettek a bírósági szervezet impotenciájának a csökkentése érdekében.
Csomorkany
2015. március 15. 15:07
2. Miért, talán az előzetesben ülőknek tulajdonítsam? Ítéletet hozni a bíróság feladata. Nem hozott. A konkrét felelősségeket egy vizsgálatnak kell(ene) megállapítani (ügyészség, szakértők, stb.) de általános alanyként lehet a "bíróság" hibájáról beszélni. 3. Ha viszont elhagyod a felületes fogalmazást, akkor észreveheted, hogy eddig sem az életfogyttal fenyegetettek szabadon bocsátásával szűnt meg egy jogsértő állapot, hanem az utólag fizetett kártérítéssel, ill. az előzetes beszámításával a sitten töltött évekbe. Nincs tehát minőségi különbség az új szabályozás és az eddigi között. A különbség a hatásosságban van. Eddig sem akartuk, hogy életfogyttal fenyegetett személyek szabadon szaladgáljanak, csak eddig nem volt hatásos védekezés ezellen.
Csomorkany
2015. március 14. 20:53
2. Még mindig nem értem, hogy miért vársz tőlem kétsoros prejudikálást. Ha négy évig nem születik meg az ítélet, az elcseszés. Valaki felelős érte. Hogy ki, azt vizsgálni kell. 3. Na, ez király. Szabadon még az eddigi törvény szerint sem lehetett bocsátani: az ároktői csapat egyszerűen háziőrizetbe került, más kérdés, hogy megszöktek bélüle. Számos olyan helyzet van, amikor jogsértés áldozatává válunk, és nincs azonnali megoldás.
Csomorkany
2015. március 13. 19:59
1. Persze. De az 1000 nap után minőségileg másról van szó. Azért jár neki napidíj, mert aktuális tény, hogy nem hoztak az ügyében ítéletet, és ez a személyiségi jogait csorbítja. 2-3: Nem személyes kijelentést tettem. Olyan személyek között, akikkel kapcsolatban a rendőrség gyilkosság alapos gyanújáról számol be, igen jelentős arányban vannak tényleges gyilkosok, akiket a bíróság bénázása miatt sem szabad futni hagyni. Viszont ne bénázzon a bíróság. Ha mégis ezt teszi, napidíj a bebörtönzöttnek, felelősök keresése az igazságügyi szervezetben. Ez a korrekt hozzáállás.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!