2013 őszén fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, amely a legsúlyosabb bűncselekmények gyanúja esetén eltörli az előzetes letartóztatás felső korlátját. Jogvédők már 2014 januárjában az alapvető jogok biztosához fordultak, aki most, egy évvel később úgy döntött: az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi az ügyben.
Az ombudsman indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amelyik nem tartalmazza az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát a legsúlyosabb cselekményekkel gyanúsítottak esetében – közölte az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben azt írták, Székely László szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának maximumáról. A szabályozást az ombudsman egy civil szervezet beadványa alapján vizsgálta. Megítélése szerint az előzetes letartóztatás akkor alkotmányos, ha megőrzi „előzetes” jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés-büntetés szerepkörét.
Székely László szerint magától értetődő, hogy a jogállam is fellép a bűncselekmények elkövetőivel szemben, és a felelősségre vonásukra törekszik. Ehhez azonban olyan eljárásrendet alakít ki, amely nem csupán a hatékonysági szempontokat veszi figyelembe, hanem a terhelt alapjogait is – áll a hivatal közleményében. Hozzátették: a jogállamiság elvéből ugyanis az következik, hogy az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre. Ezért az előzetes letartóztatás felső határának eltörlése az alaptörvény jogállam-klauzulájába ütközik.
Az ombudsman arra is hivatkozott, hogy „az előzetes letartóztatás szabályozása csak akkor felel meg a személyes szabadságból eredő követelményeknek, ha a korlátozás arányos az elérni kívánt céllal”. Véleménye szerint a büntetőeljárás sikerességéhez fűződő érdek érvényesülése, az állami büntetőhatalom érvényesítéséhez fűződő közérdek egy idő eltelte után már bizonyosan nem áll arányban a személyi szabadság lényegében utólag orvosolhatatlan korlátozásával.
Az előzetes letartóztatás korábbi négy éves felső határát 2013 őszén törölte el a parlament, de csak a legsúlyosabb bűncselekmények gyanúja esetén. A módosítás miatt az Eötvös Károly Intézet és a Helsinki Bizottság is beadvánnyal fordult az alapjogi biztoshoz, még 2014 januárjában.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Olena Ivanovszka szerint a jelenlegi szankciók nem tartják vissza a jogsértőket, ezért emelést sürget.
Csak véletlenül jött nekem, mert véletlenül jobbra fordította a kormányt…
Az EP-képviselővé váló antifa-aktivista kijött a sodrából.
„Ez már nem csupán Von der Leyen személyes problémája. Ez az egész brüsszeli vezetés válsága” – jelentette ki Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Aáry-Tamás Lajos szerint a közoktatásban előforduló legsúlyosabb jogsértés az, amikor a tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket az iskolában.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész elrendelte a büntetőeljárás megindítását.
A következő öt év kulcsfontosságú lesz: ha nem sikerül időben beavatkozni, az emberiség könnyen egy új „sötét korszak” felé sodródhat.
Vasárnap országszerte viharos széllel, hófúvással és kemény fagyokkal kell számolni.
