„Jogállamvédők”: A kormányzat megszállta az Alkotmánybíróságot

 

Jelentős változásokon ment át az Alkotmánybíróság 2010 óta: először 2010-ben megváltoztatták a jelölési szabályokat, majd 2011-ben felemelték a testület létszámát, 2012-ben pedig 9-ről 12 évre emelték az ezt követően megválasztott alkotmánybírák mandátumát – igaz, ez már nem lesz meghosszabbítható. Végül pedig eltörölték a rájuk vonatkozó eddigi hetvenéves korhatárt – elevenítette fel a testületet érintő legfőbb változásokat Somody Bernadette, az Eötvös Károly Intézet igazgatója azon a keddi sajtótájékoztatón, melyen új kutatásukat mutatták be.

 

Az Eötvös Károly Intézet a TASZ-szal és a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen a Fidesz által egyedül jelölt és megválasztott alkotmánybírók tevékenységét vizsgálta a legfontosabb, alapjogokat, illetve demokratikus intézményeket érintő ügyekben 2011 ősze és 2014 ősze között. Somody Bernadette hangsúlyozta: nem az Alkotmánybíróságot mint intézményt vizsgálták, hanem az egyes ítélkező bírákat. Olyan határozatokat vizsgáltak, amelyek egyrészt a demokratikus intézményekkel (például a választási szabályokkal vagy a bíróságokkal), a tulajdonjoggal és a vállalkozásszabadsággal (például a trafiküggyel), vagy alapjogokkal kapcsolatosak; és az „egypárti” alkotmánybírók előadó bírái voltak a határozatoknak, vagy azokhoz különvéleményt, illetve párhuzamos indokolást fűztek. Ezek tehát az egyes bírák személyéhez egyértelműen köthető szövegek – összesen 23 ilyen határozatot vizsgáltak a 2011-2014 közötti időszakból. Somody azt mondta: az eredménytől nem voltak se meglepettek se boldogok, ugyanis beigazolódott az az előfeltevésük, hogy a kormánypárt által jelölt és megválasztott alkotmánybírák többségében általában a kormánynak kedvező álláspontot fogadnak el a legfontosabb ügyekben.

 

Az ítélkezés tendenciáiról általánosságban a TASZ munkatársa, Szabó Máté Dániel beszélt. Mint mondta, 2011-től 2013 áprilisáig, amikor még nem voltak többségben az egypárti alkotmánybírák, a szervezetek által vizsgált összes fontos kérdésben, 10-ből 10 határozatban ellentmondott az Alkotmánybíróság a kormánynak, vagyis be tudta tölteni a feladatát – értékelte Szabó. 2013 áprilisában aztán Salamon László és Juhász Imre megválasztásával többségbe kerültek az egypárti bírák a testületben: innentől kezdve 2014 szeptemberéig, a vizsgált időszak végéig már 77 százalékban a feltehető kormányzati szándéknak megfelelő határozatok születtek – mutatott rá Szabó Máté Dániel.

 

 

 

A kutatásban nyolc olyan alkotmánybíró tevékenységét vizsgálták, akiket 2011 óta neveztek meg, és ehhez egyedül a Fidesz jelölése, illetve támogatása volt szükséges: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Stumpf István, Szalay Péter és Szivós Mária tartozik ebbe a körbe. Somody kiemelte, hogy 2014 ősze óta Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András megválasztásával már 11-re emelkedett az egypárti alkotmánybírák száma a testületben, de utóbbiak tevékenységét a kutatásban nem vizsgálták. Figyelmeztetett arra is, hogy nemsokára a tizenkettedik egypárti alkotmánybíró is beül a testületbe, mert Paczolay Péter mandátuma lejár.

 

A Mandiner azon felvetésére, hogy a Fidesznek már nincs meg a kétharmada, így nem tud a kormánypárt egyedül alkotmánybírót választani Paczolay helyére, a TASZ-os Szabó Máté Dániel azt mondta: igaz, hogy a szavazásnál már nincs meg kétharmad, de a Fidesz a jelölési szabályokat úgy alakította át, hogy jelölni egyezkedés nélkül is tudnak, tehát eleve a Fidesz által egyedül jelölt személyek jöhetnek csak szóba. Egyébként pedig csak egy hajszálon múlik a kétharmad, és titkos szavazás lesz az alkotmánybírók személyéről, így a nyilvánosság számára nem ellenőrizhető a szavazás – tette hozzá.

 

Az egypárti alkotmánybírók profiljának összeállításakor olyan szempontokat vettek figyelembe, hogy az egyes bírók hogyan viszonyulnak a kifejezetten politikai célú alkotmánymódosításokhoz, illetve a választásokhoz, a nyilvánossághoz, a független intézményekhez és a szabadságjogokhoz. Ez alapján azt találták, hogy a tizenegy egypárti alkotmánybíró közül egyedül Stumpf István az, aki többnyire a kormánnyal ellentétes véleményt fogalmaz meg: ő mindössze 32 százalékban értett egyet a kormánnyal a jogvédők által vizsgált 23 fontos kérdésben. Szalay Péter is viszonylag kritikusan viszonyult a kormányhoz: 57 százalékban egyetértett, 43 százalékban kritikát fogalmazott meg. A többi egypárti alkotmánybíró viszont 80 százalék feletti arányban olyan határozatokat adott elő, illetve olyan különvéleményeket vagy párhuzamos indokolásokat fogalmazott meg, amely a kormány szándékával összhangban volt. Sőt, közülük ketten, Balsai István és Juhász Imre a vizsgált esetekben száz százalékban a kormány érdekével megegyező álláspontot fogalmazott meg – fejtette ki Szabó Máté Dániel.

 

 

Somody Bernadette felhívta rá a figyelmet, hogy a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók közül némelyek akár 2023-ig hivatalban maradhatnak. „Ha megbukik a rezsim, akkor 2023-ig nem lesz elfogadható ennyi egypárti alkotmánybíró” – fogalmazott. A Mandiner azon kérdésére, hogy adott esetben egy új kormány hogyan tudná alkotmányosan eltávolítani az egypárti alkotmánybírókat, Somody azt mondta: ez a rendszer az Ekint szerint nem sokáig tarthatja magát, ha pedig megbukik, akkor utána szükségszerű egy alkotmányos átalakulás, az alkotmányosság értékeinek helyreállítása. „Nem lesz elég a az alkotmányos szabályokat helyreállítani, ha egyszer az intézményekben olyan emberek tevékenykednek, akik ilyen alátámaszthatóan politikailag lojálisak” – fejtette ki, hozzátéve: szerinte az új, szabadon választott parlamentnek meg kellene erősítenie, hogy az alkotmánybírák a pozíciójukban maradhassanak.

 

Felvetettük, hogy hasonló logika mentén akarta a Fidesz hamarabb nyugdíjba küldeni a rendes bírákat néhány évvel ezelőtt, és akkor ez nagy felzúdulást váltott ki. Mi lenne a különbség a bírók nyugdíjbaküldése, illetve az alkotmánybírók ilyen leváltása között? – kérdeztük Somodyt, aki helyett Szabó Máté Dániel válaszolt. Mint mondta, „az valóban nem lesz jogszerű. Jogszerűen nem lehet az alkotmányos rendszert megváltoztatni. Szükségszerűen túl kell lépni az alkotmányos felhatalmazáson.” M. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa ezzel kapcsolatban szintén azt mondta, hogy ezt nem lehet jogszerűen megcsinálni. De szerinte ez ellen tiltakozni politikailag nehezen lenne igazolható pont attól az oldaltól, amely jogszerűtlenül, egy új jogszabály meghozatalával hivatali ideje lejárta előtt mozdította el hivatalából a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Elméletileg egyébként persze elképzelhetők kevésbé drasztikus megoldások is – tette hozzá M. Tóth, a testület további létszámemelését, vagy a 70 éves korhatár visszaállítását említve példaként.

 

Majtényi László, az Ekint elnöke azt hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy itt kétfajta lojalitásról van szó: szociológiailag nincs rá bizonyíték, hogy a Fidesz által korábban nyugdíjba küldeni kívánt bírók balra húztak volna. „A politikai lojalitás és a jogállamhoz való lojalitás két különböző dolog. A jogállamhoz való lojalitás nélkül nem létezhet jogállam. El lehet képzelni azt is, hogy a politikai lojalitás alapján megválasztott egyes vezetők egy újabb politikai hatalomhoz is készek lennének lojálisak lenni, ez viszont a jogállam halála” – fejtette ki Majtényi.

 

Az Index a sajtótájékoztatón felvetette, hogy az elmúlt húsz évben sem a szakmai egyetértés, hanem pártkonszenzusok miatt kerültek a bírák a testületbe. Somody Bernadette erre leszögezte, hogy eddig sem voltak jók a jelölési szabályok, de most még rosszabbak, mert egy párt kezébe adják a jelölési lehetőséget. M. Tóth Balázs hozzátette: azért a régi Alkotmánybíróságok többször húsba vágóan korlátoztak kormányokat, például a Bokros-csomag egyes elemeinek elkaszálásakor, vagy a szociális népszavazás engedélyezésekor. Ehhez képest ma nehezen lenne kétharmad győzteskompenzáció nélkül, és a Fővárosi Közgyűlés is máshogy nézne ki, ha nem engedte volna át az Alkotmánybíróság a fővárosi választás átalakításáról szóló „egyértelműen alkotmányellenes” jogszabályt – összegezte M. Tóth Balázs.