Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A cigánypasztorációval foglalkozó intézetet alapított a katolikus püspöki konferencia, amely februárban oktatásügyi kérdésekről tárgyalt a kormánnyal.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) március 3–4-én megtartotta tavaszi rendes ülését. Az ülés témáiról Mohos Gábor, a testület titkára sajtótájékoztatón számolt be március 5-én.
Az MKPK a Kárpátalján kialakult súlyos helyzet miatt korábban döntött arról, hogy katasztrófaalapjából 10 millió forint értékben gyorssegélyt juttat el a nehéz helyzetben lévő családok és az egyedülálló idős emberek megsegítésére. Ezzel egyidejűleg a püspökök gyűjtést hirdetnek minden katolikus templomban március 15-én, vasárnap a kárpátaljai testvérek javára, mivel a háború sújtotta Ukrajna magyarok lakta vidékén a mindennapi megélhetés is egyre nagyobb gondot okoz.
A Katolikus Karitász továbbra is elkülönített bankszámlán várja az adományokat, illetve az adakozók az 1356-os adományvonal tárcsázásával hívásonként 500 forinttal járulhatnak hozzá az akcióhoz.
Korábbi döntése értelmében a konferencia megalapította a cigánypasztorációs képzésekkel foglalkozó Boldog Ceferino Képzési Intézetet, amelynek vezetésével Székely János esztergom-budapesti segédpüspököt bízták meg. Az ülésen a püspökök elfogadták a cigánypasztoráció irányelveit megfogalmazó dokumentumot, amely elsődlegesen a területtel foglalkozó lelkipásztorok és lelkipásztori munkatársak részére íródott. A nehézségeket és problémákat nem figyelmen kívül hagyva az MKPK meg kívánja mutatni azt a számos példaértékű, eredményes kezdeményezést is, amelyeket a katolikus egyház országszerte indított. Ilyen például a közösségi házak, tanodák, családi napközik hálózata, amely országosan közel száz helyszínen van jelen.
Beszámoló hangzott el a hit- és erkölcstanoktatás tapasztalatairól. Az idei tanévben négy évfolyamon több mint 102 ezer diák választotta a katolikus hit- és erkölcstanoktatást az állami fenntartású általános iskolákban és a hat évfolyamos gimnáziumokban. Az oktatás több mint 2600 helyszínen mintegy 11 ezer csoportban történik. A felmenő rendszernek megfelelően a következő két évben várhatóan duplájára növekszik ez a létszám.
Mohos Gábor titkár újságírói kérdésre válaszolva beszélt az oktatás témájában a történelmi egyházak és a kormány között a múlt héten lezajlott tárgyalásokról. A Magyar Katolikus Egyház a testvéregyházak képviselőivel együtt február 23-án, hétfőn a nemzetgazdasági miniszterrel tárgyalt a szakképzésről. Mivel a 2015/16-os tanévről szóló döntés már megszületett, és a Magyar Közlönyben meg is jelent, kifejezetten a hosszú távú kérdésekről esett szó. Az egyházak azt kérték, hogy a hosszabb távú tervezéshez szükséges információkat kapják meg. Különösen azért fontos ez, mert a szakképzés átalakításából következő profilváltás sokszor komoly anyagi ráfordítást is követelő eszközigénnyel jár. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelési Államtitkárságán lezajlott február 26-i, csütörtöki megbeszélés egy rendszeres egyeztetés része – tette hozzá Mohos Gábor, – amelyet az indokol, hogy az egyházak részesedése a közoktatásból tíz-tizenöt százalék. A tárgyaláson kifejezetten gyakorlati problémákról esett szó.