Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A katolikus egyház vezetője szerint a vallás eltorzult formái vezetnek a terrorizmushoz; Ferenc pápa arra kérte a vallási vezetőket, politikusokat és értelmiségieket, „különösképpen” a muzulmánokat, hogy ítéljék el a vallási fundamentalizmust. A pápa beszélt arról is, hogy a menekültetek és bevándorlókat nem elutasítani, hanem elfogadni kell.
A muzulmán vallási vezetők, politikusok és értelmiség segítségét kérte Ferenc pápa az erőszakot igazolni próbáló vallási fundamentalizmus elutasítására a Vatikánban akkreditált diplomáciai karhoz hétfőn intézett beszédében.
Ferenc pápa úgy fogalmazott, a vallás szélsőséges értelmezése puszta ideológia, amely Istent is elutasítja. Az egyházfő a vallási vezetőkhöz, politikusokhoz és értelmiségiekhez fordult, „különösképpen a muzulmánokhoz” annak érdekében, hogy ítéljék el a vallás bármilyen fundamentalista és szélsőséges értelmezését, amelyet erőszakos cselekmények igazolására használnak fel.
A szentszéki nagyköveteknek év elején tartott beszédében az egyházfő konkrét lépéseket és „egyhangú választ” szorgalmazott a nemzetközi közösségtől a béke érdekében Ukrajnában, Szíriában, Irakban, a Közel-Keleten és Nigériában is. A pápa szerint a világ számos részén egyszerre zajló konfliktusok egy új világháború részei.
Ferenc pápa szerint a „megkövült szívű” emberiség a selejt kultúrájában él, amely nem kímél senkit és semmit, és embertársainkban nem testvért, hanem rabszolgát vagy ellenséget látunk. Ez állandó feszültséghez és konfliktusokhoz vezet. „A Párizsban történt tragikus merénylet a másikat elvető kultúrából ered, amely (...) megosztja és szétbomlasztja az egész társadalmat, erőszakot és halált okoz” – fogalmazott az egyházfő. Hozzátette, hogy a terrorizmushoz a vallás „eltorzult formái” vezetnek.
Megemlékezett a Pakisztánban decemberben merényletben meggyilkolt több mint száz gyermekáldozatról. Az erőszak és az emberrablások azonnali beszüntetését sürgette Nigériában, békét szorgalmazott a dél-amerikai Venezuelában és Kolumbiában, megállapodást Irán és a nemzetközi közösség között Teherán atomprogramjáról, valamint a párbeszéd megindítását a két Korea között. A katolikus egyházfő kifejezte reményét, hogy a Közel-Keleten újraindul a felek közötti tárgyalás egy olyan megoldással, amely a palesztin és az izraeli népnek is békét biztosít, nemzetközileg elismert határok között, két államban – mondta a pápa. Hangsúlyozta, hogy védelmet kell biztosítani a közel-keleti keresztényeknek is, akik nélkül a Közel-Kelet „csonka” lenne. A párbeszéd példájaként Ferenc pápa az Egyesült Államok és Kuba között bekövetkezett közeledést említette.
Ferenc pápa az ENSZ megalapításának idei 70. évfordulójára emlékeztetett VI. Pálnak a szervezet New York-i székházában 1965-ben mondott szavaival. „Milliók vére, a számtalan és elmondhatatlan szenvedés, felesleges mészárlás (....) változtassa meg a világ jövőbeli történelmét: soha többé háborút!” – hangzott az idézet.
A pápa elítélte az erőszak összes megnyilvánulását, külön kiemelve a nőkkel szembeni erőszakot. Magatartásváltást sürgetett a menekültekkel és bevándorlókkal szemben is, hangoztatva, hogy „az elutasítást, az érdektelenséget és a félelmet a másik őszinte elfogadásának kell felváltania”.
Ferenc pápa köszönetet mondott az ebolajárványtól sújtott betegeket ápoló orvosoknak.