A váci püspök hízelgőnek tartja, hogy Ferenc pápához hasonlítják. Beer Miklós azt mondta: valóban nagyon közel áll hozzá a pápa szellemisége.
Beer Miklós beszélt arról: abban az egyházon belül is vita van, hogy meddig mehetnek el a papok a politizálásban. A püspök szerint szavazásra kell biztatni a híveket, de azt nem lehet megmondani, hogy kire szavazzanak.
Arra a riporteri kérdésre, hogy látja-e a keresztény elkötelezettséget a kormány intézkedéseiben, Beer Miklós azt mondta: szeretné látni, és például a családpolitikában ezt tapasztalja is, azonban látja a hibákat is. Megjegyezte: azt azért reméli, hogy most már több stadiont nem kell építeni.
A menekültekkel kapcsolatban kifejtette: Európa vákuumként szívja be az embereket a Föld túlnépesedett részeiből, így valamilyen stratégiát biztosan ki kell találni. A Charlie Hebdo-ügy kapcsán hangsúlyozta: fontos érték a szólásszabadság, de másokra tekintettel kell gyakorolni. Arra a riporteri kérdésre, hogy akkor az áldozatoknak van-e felelősségük a saját halálukban, azt felelte: biztosan.
Karácsonyi beszédével kapcsolatban a püspök azt mondta: a világról általában és nem a kormányról beszélt, mikor korrupciót és politikai fondorlatot emlegetett. Az urizálással kapcsolatban már konkrétabban nyilatkozott: mint mondta, bármelyik politikustól rossz néven veszi, ha visszaél helyzetével és a vagyonát gyarapítja. Ferenc pápát idézve azt mondta: „a mi keresztény magatartásunk hitelesítője a mi életünk, hogy van-e bennünk szolidaritás, tudunk-e mértéket tartani. Ezt a politikusainktól is elvárnám, pláne, ha keresztény politikusnak tartják magukat.”
A romák iskolai szegregációjáról is beszélt a püspök. Azt mondta, ismeri a cigányság nyomorúságát, és ahhoz, hogy esélyük legyen a felzárkózásra, szükségük van módszertanilag a külön oktatásra, hogy egy felsőbb iskolában is megállhassák a helyüket. „Ha erre rásütjük, hogy szegregáció, az pont ellenük szól” – fejtette ki Beer Miklós.