A jogállamiság és a jogbiztonság elvének sérelme miatt fordult a devizahiteles perekben eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz. Az Ab szerint azonban nem alkotmányellenes, hogy a devizahiteles törvény visszamenőleg tisztességtelennek és így érvénytelennek vélelmezte a bankok által alkalmazott egyes általános szerződési feltételeket.
A devizahiteles törvény visszamenőleg tisztességtelennek és így érvénytelennek vélelmezte a bankok által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott egyes általános szerződési feltételeket, azonban lehetővé tette, hogy a bankok bíróság előtt bizonyítsák ennek az ellenkezőjét. A törvény erre a perre speciális eljárási szabályokat is megállapított.
A perek többsége ősszel befejeződött, azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla egyik bírói tanácsa felfüggesztette az általa tárgyalt egyik ügyet és az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Ab eljárását kezdeményező bíró szerint a jogbiztonság és ekként a jogállamiság elvét sérti a visszamenőleges vélelem, és a perre előírt eljárási szabályok. Ezeket a pert a törvény szerint a bankoknak az állam ellen kellett megindítaniuk. A bírói kezdeményezés szerint a jogalkotás, végrehajtás és igazságszolgáltatás egyaránt az államot megillető közhatalmi jogosítvány, ezért külső polgári jogviszonyban a bíróságok előtt egységesen fellépő és nem meghatározott közfeladatot teljesítő állam szerepvállalása sérti a hatalommegosztás elvét. Az ítéletek a bírói kezdeményezés szerint újabb jogvitákra adhatnak alapot, mivel nem teremtik meg azt a félreérthetetlen következtetési alapot, mely a fogyasztók és a pénzügyi intézmények kölcsönszerződéséből eredő jogokat és kötelezettségeket meghatározza.
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. Csütörtöki határozatában a testület emlékeztetett: hasonló ügyben már született egy Ab határozat 2014 novemberében. A határozat szerint a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének a kiszámíthatóságát is. A jogalkotó önmagában azzal, hogy az államot a per alpereseként nevesíti, nem preferálja mint peres felet, hanem csupán a fogyasztók érdekeit védő speciális eljárási szabályokat vezet be. Nem arról van tehát szó, hogy az állam a hatalmával visszaélve olyan helyzetet teremtett, melyben az ellenérdekű fél hátrányosabb pozícióba kerül a másik félhez képest, hanem arról, hogy a pénzügyi intézményeknek az állammal szemben kellett megindítani a vélelem megdöntésére irányuló peres eljárást. Ez alapvetően összhangban áll a fogyasztóvédelem követelményeivel – érvel a testület a határozat indokolásában.
A testület szerint a szabályozás a jogbiztonságot se sérti: mivel a tisztességtelennek minősített kikötések már a szerződések létrejöttekor semmisek voltak, azokhoz joghatás nem fűződhetett volna, a jogerő feltörése kivételesen az eredeti állapot helyreállítása során is szükségesnek minősült. Az adósok jogbiztonságba vetett bizalmát ugyanis éppen az rendítette volna meg, ha a tisztességtelenség – akár a jogerőre hivatkozással – következmények nélkül maradt volna – fejti ki határozatában az Alkotmánybíróság.
A döntéshez Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes és Sulyok Tamás alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Ha a mindennapokban megtanulunk így figyelni, akkor nem ér váratlanul az sem, „amikor majd eljön az idők teljessége”, és azok között leszünk, akiket felvesznek, nem pedig azok közt, akiket otthagynak – ez az advent valódi ajándéka.
Miközben egész Európa az 50 ezer milliárdos háborús számlától hangos, a Tisza Párt elnöke egyetlen szótagot sem mert vesztegetni a témára. A kiabálás mögött kínos csend húzódik a magyarokat leginkább érintő ügyről, mert Magyar Péter nem mer szembemenni brüsszeli főnökeivel – mutatjuk, mi maradt ki a szónoklatból.
