Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
A jogállamiság és a jogbiztonság elvének sérelme miatt fordult a devizahiteles perekben eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz. Az Ab szerint azonban nem alkotmányellenes, hogy a devizahiteles törvény visszamenőleg tisztességtelennek és így érvénytelennek vélelmezte a bankok által alkalmazott egyes általános szerződési feltételeket.
A devizahiteles törvény visszamenőleg tisztességtelennek és így érvénytelennek vélelmezte a bankok által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott egyes általános szerződési feltételeket, azonban lehetővé tette, hogy a bankok bíróság előtt bizonyítsák ennek az ellenkezőjét. A törvény erre a perre speciális eljárási szabályokat is megállapított.
A perek többsége ősszel befejeződött, azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla egyik bírói tanácsa felfüggesztette az általa tárgyalt egyik ügyet és az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Ab eljárását kezdeményező bíró szerint a jogbiztonság és ekként a jogállamiság elvét sérti a visszamenőleges vélelem, és a perre előírt eljárási szabályok. Ezeket a pert a törvény szerint a bankoknak az állam ellen kellett megindítaniuk. A bírói kezdeményezés szerint a jogalkotás, végrehajtás és igazságszolgáltatás egyaránt az államot megillető közhatalmi jogosítvány, ezért külső polgári jogviszonyban a bíróságok előtt egységesen fellépő és nem meghatározott közfeladatot teljesítő állam szerepvállalása sérti a hatalommegosztás elvét. Az ítéletek a bírói kezdeményezés szerint újabb jogvitákra adhatnak alapot, mivel nem teremtik meg azt a félreérthetetlen következtetési alapot, mely a fogyasztók és a pénzügyi intézmények kölcsönszerződéséből eredő jogokat és kötelezettségeket meghatározza.
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. Csütörtöki határozatában a testület emlékeztetett: hasonló ügyben már született egy Ab határozat 2014 novemberében. A határozat szerint a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének a kiszámíthatóságát is. A jogalkotó önmagában azzal, hogy az államot a per alpereseként nevesíti, nem preferálja mint peres felet, hanem csupán a fogyasztók érdekeit védő speciális eljárási szabályokat vezet be. Nem arról van tehát szó, hogy az állam a hatalmával visszaélve olyan helyzetet teremtett, melyben az ellenérdekű fél hátrányosabb pozícióba kerül a másik félhez képest, hanem arról, hogy a pénzügyi intézményeknek az állammal szemben kellett megindítani a vélelem megdöntésére irányuló peres eljárást. Ez alapvetően összhangban áll a fogyasztóvédelem követelményeivel – érvel a testület a határozat indokolásában.
A testület szerint a szabályozás a jogbiztonságot se sérti: mivel a tisztességtelennek minősített kikötések már a szerződések létrejöttekor semmisek voltak, azokhoz joghatás nem fűződhetett volna, a jogerő feltörése kivételesen az eredeti állapot helyreállítása során is szükségesnek minősült. Az adósok jogbiztonságba vetett bizalmát ugyanis éppen az rendítette volna meg, ha a tisztességtelenség – akár a jogerőre hivatkozással – következmények nélkül maradt volna – fejti ki határozatában az Alkotmánybíróság.
A döntéshez Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes és Sulyok Tamás alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak.