„A University of North Carolina School of Medicine kutatói már tavaly is publikáltak egy meglepő eredménnyel zárult vizsgálatot, miszerint azok a betegek, akik egyéb okból kórházban tartózkodásuk során szenvedtek el ST elevációs szívinfaktust, nagyobb eséllyel halnak meg, mint azok, akik a kórházon kívül kapnak ugyanilyen típusú szívrohamot. Mivel az eredmények nagyon megdöbbentették a kutatókat, új vizsgálatba fogtak, és a Journal of the American Medical Association idén november 16-iszámában már publikálták is a valaha volt legnagyobb esetszámú vizsgálat eredményét, ami nem szívbetegség miatt kórházban tartózkodók körében elszenvedett szívinfarktus túlélésével foglalkozik.
George A. Stouffer vezető szerző és munkatársai a kaliforniai állami kórházi adatbázis információi alapján a 2008 és 2011 között STEMI infarktust elszenvedett (és a 303 kórház valamelyikében kezelt) 62 021 beteg adatait elemezték, akiknek 4,9%-a (3 068 fő) szenvedte el a szívrohamot nem kardiális okból történő kórházi tartózkodása során. A tanulmány szerint a hirtelen kialakuló, veszélyesebbnek tartott STEMI a hospitalizáltak körében nagyobb valószínűséggel alakult ki idősebbek és nők esetén, továbbá kisebb valószínűséggel kezelték azt megfelelően: szívkatéterezéssel vagy angioplasztikával. A kórházban infarktust szenvedettek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg, mint azok, akik nem tartózkodtak kórházban a STEMI kezdetekor. A kutatók magyarázata szerint a kórházban ápoltak idősebbek és több komorbiditásban szenvednek, mint azok, akik a kórházon kívül szenvedik el az infarktust, azonban még a legnagyobb kockázattal bírók körében is a perkután koronária intervenció jelenti a legjobb megoldást, vagyis a nem kardiológiai osztályon dolgozóknak jobban oda kell figyelniük a szívinfarktus felismerésére, majd az időben diagnosztizált betegeket megfelelő terápiában kell részesíteni."
Végezetül egy újabb kockázati tényezőről is beszámol a cikk, mely azonban hosszabb távon komoly segítséget nyújthat a veszélyeztettek kiszűrésében.