Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
A parlament által kedden jóváhagyott javaslat értelmében miniszteri biztos kerül a végrehajtói kamara mellé, hogy jogszerűbbé tegye annak működését, a kamara elnökének megválasztását pedig az igazságügyi miniszternek is jóvá kell hagynia.
Az igazságügyi törvények módosításáról szóló javaslat értelmében miniszteri biztos kerül majd a végrehajtói kamara mellé, hogy annak jogszerű működését biztosítsa. A viszonylag nagy felhatalmazással rendelkező biztos a tervek szerint 2015 végéig tölti be tisztségét, ez alatt kizárólag ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, de a kamarai jogosítványok egy részéhez kapcsolódó ellenjegyzési jogosultsága is lesz.
A kamara bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez is a miniszteri biztos jóváhagyására lesz szükség. A biztos feladata kiterjed a panaszügyek kivizsgálására, a fegyelmi rendszerre, az ellenőrzések lefolytatására, valamint a gazdasági jogszerűség felügyeletére, de elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését is.
A biztos által gyakorolható jogköröket – a törvény keretei között – az őt kinevező miniszter határozza meg és azokat menet közben szélesítheti, szűkítheti. A miniszteri biztos a későbbiekben javaslatot tesz gazdasági, működésbeli hiányosságok kijavítására, a végrehajtói rendszer esetleges átalakítására.
A végrehajtással kapcsolatos panaszügyek felügyeletét az Igazságügyi Hivatal látja el 2015 márciusától. A hivatal a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek szakmai felügyelete során ellenőrizheti működésüket, ügyvitelüket és a pénzkezelést is. A hivatali felügyelet költségét a végrehajtók fizetik úgy, hogy az általános költségátalány fele a hivatalt illeti meg.
Több, uniós jogharmonizációt célzó eleme is van a javaslatcsomagnak: a polgári és kereskedelmi ügyek többségében hozott olyan határozatok, amelyek a meghozataluk helye szerinti tagállamban végrehajthatók, a többi tagállamban is gyakorlatilag automatikusan, a korábbi közbenső eljárás szükségessége nélkül végrehajthatók lesznek. A törvény szabályozza az elektronikus csődeljárást és a határon átnyúló végrehajtást is. Változnak a civil szervezetek, a kis- és közepes vállalkozások nyilvántartására vonatkozó rendelkezések is, összhangot létesítve az európai uniós normákkal.