Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat
2014. november 20. 14:41
Gesztesy András teológus, Solymosi László akadémikus és Schmatovich János akadémikus kapta idén a Fraknói Vilmos-díjakat, amelyeket Balog Zoltán miniszter és Soltész László egyházügyi államtitkár adott át szerdán, Budapesten. Soltész a díjátadón elmondta: az egyházon belüli vitákat sokszor kívülről gerjesztették, ezért nagy szükség volt arra a tudományos, teológiai és filozófiai munkára, amely „egyházunkat megtartotta”.
2014. november 20. 14:41
Gesztesy András, a Pécsi Hittudományi Főiskola teológiai tanára, Schmatovich János, a Győri Hittudományi Főiskola tanára és Solymosi László akadémikus, a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanára kapott idén Fraknói Vilmos-díjat.
Az elismeréseket Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nevében Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár adta át szerdán Budapesten.
A Fraknói Vilmos-díjakat azok kapják, akik sokat tettek a vallási élet megújításáért vagy kiemelkedőt alkottak a teológia, a filozófia, az egyháztörténet területén.
Soltész Miklós beszédében kiemelte: az elmúlt két évezredben az egyháznak hatalmas vitái és hatalmas örömei is voltak. Sok évszázad és sok szenvedés kellett ahhoz, hogy az alapvető hitbeli különbségek megtartásával a keresztények el tudják egymást fogadni.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az évszázadok során az egyházon belüli vitákat sokszor kívülről gerjesztették, ezért nagy szükség volt arra a tudományos, teológiai és filozófiai munkára, amely „egyházunkat megtartotta”.
Hozzátette, hogy a munkára a mai világban is szükség van, hiszen napjainkban is különböző elméletek próbálják „szétverni a kereszténység alapjait”, kiforgatni a tanításait és kitörölni az emberek gondolkodásából.
Török József, a díj szakmai kuratóriumának elnöke a díjazott Gesztesy Andrásról elmondta, hogy 1975-ös pappá szentelése után tíz évig szolgált Dunaföldváron. Káplánként létrehozta az egyházmegye legfontosabb pasztorációs közösségi hálózatát, énekkart alapított, illegális nyári táborokat, lelkigyakorlatokat, az egyetemistáknak és felnőtt fiataloknak titokban illegális teológiai levelező tanfolyamot szervezett. A díjazott 1989 után lett a pécsi hittudományi főiskola tanára.
Rokay Zoltán, a díj szakmai kuratóriumának tagja Schmatovich Jánosról elmondta, hogy teológiai tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémián végezte, ahol 1971-ben szerzett doktori oklevelet. 1966-ban szentelték pappá. Tanulmányait 1973 és 1976 között Rómában folytatta. 1976-tól tanítja a bibliai tantárgyakat a Győri Hittudományi Főiskolán.
Sághy Marianne, a díj kuratóriumának tagja Solymosi László díjazottról ismertette, hogy 1968-ban szerzett történelem-levéltár szakon diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1996-ban doktorált, 2010-ben a lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Debreceni Egyetemen és az ELTE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén tanított, emeritus professzor.
A laudáció szerint Solymosi László munkássága az Árpád-kortól a Jagelló-korig vizsgálja a középkori Magyar Királyság történetét, sokfajta kutatási irányt és módszertant. Számos külföldi levéltárban, egyetemi könyvtárban gyűjtött és adott ki magyar vonatkozású forrásanyagot.
A Fraknói Vilmos-díj azoknak adományozható, akiknek a munkássága kiemelkedő a teológiában, a filozófiában vagy az egyháztörténetben, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. A díjat 2000 óta adják át, Fraknói Vilmos halálának évfordulóján. Az elismerést egy évben legfeljebb három ember kaphatja meg.
Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténész 1879-től az Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. A középkori, főleg a XV. és részben XVII. századi magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben arbei címzetes püspök lett.
Nem kell senkit és semmit megváltani már
Ez a dolog már eldőlt, a mi dolgunk az lenne, hogy tovább díszítsük, tovább tökéletesítsük. Erre elb***uk az egészet.
Mélyen elítéli a bántalmazást, majd verbálisan meglincseli a csöndesen kérőt – ebből nem lesz gyermekvédelem
Mindig szigorúan akkor és ott válnak harcos gyermekvédőkké, amikor és ahol annak politikai konjunktúrája van. Francesca Rivafinoli írása.
Keresztény hit és keresztény kultúra
A keresztény kultúra helyes értelmezésével szemben két irányból érkezik kritika.
Humanisták: az emberellenes vallás, amit nem kellene követni
A humanizmus egy vallás, ami ledegradálja az embert, és valójában egy szélsőbaloldali politikát takar. Nem kérünk belőle, Humanisták nevű pártként sem. Szilvay Gergely írása.
Vajon szövetségesünk-e a buddhizmus nekünk, keresztényeknek – vagy inkább ellenségünk?
Normális esetben ez nem is volna kérdés.
„Prés alatt vagyunk, keresztények, prés alatt van kontinensünk, Európa” – fiatalok beszélgettek a kontinens jövőjéről
Fiatalok beszélgettek a kereszténységről, közösségükről, Európa jövőjéről.
Elő a szánkókkal! – mutatjuk a legjobb helyeket a főváros közelében
Annak, aki nem akar sokat utazni, a budai és a pesti oldalon is bőven akadnak lehetőségek.
Zelenszkij tovább diktálja a feltételeit: még több pénzt és uniós csatlakozást akar – minél hamarabb
Alig kezdődött el az év, az ukrán elnök máris türelmetlenkedik és osztja az észt az európaiaknak.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: