„A választók azt mondták, hogy leszarják a keresztény Magyarországot” – Tóta W. Árpádból megint előjött a Lenin-fiú (VIDEÓ)
Belföld
„Ketté lehet őket hugyozni és kész” – fogalmazott a publicista.
Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat
2014. november 20. 14:41
Gesztesy András teológus, Solymosi László akadémikus és Schmatovich János akadémikus kapta idén a Fraknói Vilmos-díjakat, amelyeket Balog Zoltán miniszter és Soltész László egyházügyi államtitkár adott át szerdán, Budapesten. Soltész a díjátadón elmondta: az egyházon belüli vitákat sokszor kívülről gerjesztették, ezért nagy szükség volt arra a tudományos, teológiai és filozófiai munkára, amely „egyházunkat megtartotta”.
2014. november 20. 14:41
Gesztesy András, a Pécsi Hittudományi Főiskola teológiai tanára, Schmatovich János, a Győri Hittudományi Főiskola tanára és Solymosi László akadémikus, a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanára kapott idén Fraknói Vilmos-díjat.
Az elismeréseket Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nevében Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár adta át szerdán Budapesten.
A Fraknói Vilmos-díjakat azok kapják, akik sokat tettek a vallási élet megújításáért vagy kiemelkedőt alkottak a teológia, a filozófia, az egyháztörténet területén.
Soltész Miklós beszédében kiemelte: az elmúlt két évezredben az egyháznak hatalmas vitái és hatalmas örömei is voltak. Sok évszázad és sok szenvedés kellett ahhoz, hogy az alapvető hitbeli különbségek megtartásával a keresztények el tudják egymást fogadni.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az évszázadok során az egyházon belüli vitákat sokszor kívülről gerjesztették, ezért nagy szükség volt arra a tudományos, teológiai és filozófiai munkára, amely „egyházunkat megtartotta”.
Hozzátette, hogy a munkára a mai világban is szükség van, hiszen napjainkban is különböző elméletek próbálják „szétverni a kereszténység alapjait”, kiforgatni a tanításait és kitörölni az emberek gondolkodásából.
Török József, a díj szakmai kuratóriumának elnöke a díjazott Gesztesy Andrásról elmondta, hogy 1975-ös pappá szentelése után tíz évig szolgált Dunaföldváron. Káplánként létrehozta az egyházmegye legfontosabb pasztorációs közösségi hálózatát, énekkart alapított, illegális nyári táborokat, lelkigyakorlatokat, az egyetemistáknak és felnőtt fiataloknak titokban illegális teológiai levelező tanfolyamot szervezett. A díjazott 1989 után lett a pécsi hittudományi főiskola tanára.
Rokay Zoltán, a díj szakmai kuratóriumának tagja Schmatovich Jánosról elmondta, hogy teológiai tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémián végezte, ahol 1971-ben szerzett doktori oklevelet. 1966-ban szentelték pappá. Tanulmányait 1973 és 1976 között Rómában folytatta. 1976-tól tanítja a bibliai tantárgyakat a Győri Hittudományi Főiskolán.
Sághy Marianne, a díj kuratóriumának tagja Solymosi László díjazottról ismertette, hogy 1968-ban szerzett történelem-levéltár szakon diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1996-ban doktorált, 2010-ben a lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Debreceni Egyetemen és az ELTE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén tanított, emeritus professzor.
A laudáció szerint Solymosi László munkássága az Árpád-kortól a Jagelló-korig vizsgálja a középkori Magyar Királyság történetét, sokfajta kutatási irányt és módszertant. Számos külföldi levéltárban, egyetemi könyvtárban gyűjtött és adott ki magyar vonatkozású forrásanyagot.
A Fraknói Vilmos-díj azoknak adományozható, akiknek a munkássága kiemelkedő a teológiában, a filozófiában vagy az egyháztörténetben, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. A díjat 2000 óta adják át, Fraknói Vilmos halálának évfordulóján. Az elismerést egy évben legfeljebb három ember kaphatja meg.
Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténész 1879-től az Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. A középkori, főleg a XV. és részben XVII. századi magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben arbei címzetes püspök lett.
Nick Vujicic üzent a választások előtt: a magyar nemzetért imádkozik (VIDEÓ)
Belföld
Korábban Orbán Viktorral is imádkozott az ismert keresztény prédikátor.
Orbán Viktor húsvéti üzenete a keresztényeknek: ez a választás tétje!
Belföld
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Ábrahám Róbert: Európa kulturális fundamentumának teljes lerombolása zajlik
Belföld
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Fürtökben lógó gruppie-k, drog és töméntelen pia – a vallás mentette meg a Korn basszusgitárosának életét
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
Belemártották a kést a magyarok szívébe Szlovákiában: ilyen történelemhamisítást még mi sem láttunk
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Belecsapott a kellős közepébe Zelenszkij: alig várja, hogy találkozzon Magyar Péterrel
Azonnal eredményeket akarnak kicsikarni az ukránok.
Két nap, két tizenegyespárbaj – a Ferencváros lesz a ZTE ellenfele a Magyar Kupa-döntőben
Sport
Kispest után az Üllői úton is szétlövésben dőlt el az elődöntő.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: