Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat
2014. november 20. 14:41
Gesztesy András teológus, Solymosi László akadémikus és Schmatovich János akadémikus kapta idén a Fraknói Vilmos-díjakat, amelyeket Balog Zoltán miniszter és Soltész László egyházügyi államtitkár adott át szerdán, Budapesten. Soltész a díjátadón elmondta: az egyházon belüli vitákat sokszor kívülről gerjesztették, ezért nagy szükség volt arra a tudományos, teológiai és filozófiai munkára, amely „egyházunkat megtartotta”.
2014. november 20. 14:41
Gesztesy András, a Pécsi Hittudományi Főiskola teológiai tanára, Schmatovich János, a Győri Hittudományi Főiskola tanára és Solymosi László akadémikus, a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanára kapott idén Fraknói Vilmos-díjat.
Az elismeréseket Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nevében Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár adta át szerdán Budapesten.
A Fraknói Vilmos-díjakat azok kapják, akik sokat tettek a vallási élet megújításáért vagy kiemelkedőt alkottak a teológia, a filozófia, az egyháztörténet területén.
Soltész Miklós beszédében kiemelte: az elmúlt két évezredben az egyháznak hatalmas vitái és hatalmas örömei is voltak. Sok évszázad és sok szenvedés kellett ahhoz, hogy az alapvető hitbeli különbségek megtartásával a keresztények el tudják egymást fogadni.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az évszázadok során az egyházon belüli vitákat sokszor kívülről gerjesztették, ezért nagy szükség volt arra a tudományos, teológiai és filozófiai munkára, amely „egyházunkat megtartotta”.
Hozzátette, hogy a munkára a mai világban is szükség van, hiszen napjainkban is különböző elméletek próbálják „szétverni a kereszténység alapjait”, kiforgatni a tanításait és kitörölni az emberek gondolkodásából.
Török József, a díj szakmai kuratóriumának elnöke a díjazott Gesztesy Andrásról elmondta, hogy 1975-ös pappá szentelése után tíz évig szolgált Dunaföldváron. Káplánként létrehozta az egyházmegye legfontosabb pasztorációs közösségi hálózatát, énekkart alapított, illegális nyári táborokat, lelkigyakorlatokat, az egyetemistáknak és felnőtt fiataloknak titokban illegális teológiai levelező tanfolyamot szervezett. A díjazott 1989 után lett a pécsi hittudományi főiskola tanára.
Rokay Zoltán, a díj szakmai kuratóriumának tagja Schmatovich Jánosról elmondta, hogy teológiai tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémián végezte, ahol 1971-ben szerzett doktori oklevelet. 1966-ban szentelték pappá. Tanulmányait 1973 és 1976 között Rómában folytatta. 1976-tól tanítja a bibliai tantárgyakat a Győri Hittudományi Főiskolán.
Sághy Marianne, a díj kuratóriumának tagja Solymosi László díjazottról ismertette, hogy 1968-ban szerzett történelem-levéltár szakon diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1996-ban doktorált, 2010-ben a lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Debreceni Egyetemen és az ELTE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén tanított, emeritus professzor.
A laudáció szerint Solymosi László munkássága az Árpád-kortól a Jagelló-korig vizsgálja a középkori Magyar Királyság történetét, sokfajta kutatási irányt és módszertant. Számos külföldi levéltárban, egyetemi könyvtárban gyűjtött és adott ki magyar vonatkozású forrásanyagot.
A Fraknói Vilmos-díj azoknak adományozható, akiknek a munkássága kiemelkedő a teológiában, a filozófiában vagy az egyháztörténetben, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. A díjat 2000 óta adják át, Fraknói Vilmos halálának évfordulóján. Az elismerést egy évben legfeljebb három ember kaphatja meg.
Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténész 1879-től az Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. A középkori, főleg a XV. és részben XVII. századi magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben arbei címzetes püspök lett.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
A magyar keresztény közösségeknek önvizsgálatot kell tartaniuk
Az Orbán-kormány nyújtotta védelem idején elkényelmesedtek, nem folytattak hatékony evangelizációt és nem szervezték meg magukat.
Levetette a tiszás képviselő Balog Zoltán nevét egy református emlékműről
A 2024-es kegyelmi botrány után először a DK kezdte el követelni, hogy Balog Zoltán nevét távolítsák el, a körzet újdonsült, tiszás képviselője pedig most leszedette az alkotóval.
Tarr Zoltán: Nem fogunk kérni semmit az egyházaktól
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Sopronban megszervezett Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozón beszélt a Tisza-kormány egyházpolitikájáról.
Megvesszőztek csókolózás miatt egy fiatal párt Indonéziában
Egy fiatal párt nyilvánosan megvesszőztek csütörtökön Indonéziában, miután egy TikTok-videóban csókolóztak.
Úgy tűnik, idővel tradicionalista fordulat jön az egyházban – akárhogy is alakul az SSPX és a Vatikán kapcsolata
Miközben az SSPX vatikáni engedély nélkül szentelt püspököket, a szemináriumok maradék kispapjai tradicionalisták, és a felnőtt megtérők is többségében azok. Mi következik mindebből? Szilvay Gergely írása.
„Nyissuk meg templomainkat a hőség idején!” – kéri Székely János püspök
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
A kevesebb néha több. A politikában különösen
A radikális politika nagyot akar. Gyorsan. Véglegesen. Azt mondja: a régi világot nem javítani kell, hanem elsöpörni.
Újabb történelmi egyházat vett célkeresztbe a Magyar-kormány
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusának nyújtott korábbi állami támogatások ügyében tett feljelentést a kormány. Egy történelmi egyház ellen indítanának hatósági eljárást, miközben az ortodox egyház magyarországi jelenléte évszázadokra nyúlik vissza.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: