Pokoli napok várnak a magyarokra: megszólalt az orvos, semmi jót nem tudott ígérni a lakosságnak
Iszonyú kemény időszak kezdődik a hidegfrontra érzékenyek számára.
Miért alszunk kevesebbet a kor előre haladtával?
2014. szeptember 07. 15:56
A bűnügyi alkotásokban is sokszor előkerülő közhely az öreg, kíváncsi szomszéd néni, aki az éjszaka közepén is ébren van és mindent megfigyel. Tudjuk, hogy az idősebbek gyakran tényleg kevesebbet alszanak. De mi ennek az oka és egyáltalán, jó ez nekik?
2014. szeptember 07. 15:56
Mostanáig a legtöbben azt a választ adták erre a kérdésre, hogy igen, a kor előre haladtával kevesebb alvásra van szükségünk, s ha van is valamilyen probléma, az pszichikai jellegű, a nyugdíjba vonulással vagy szorongással, esetleg gyógyszerek mellékhatásával magyarázható.
Ennek mond ellent az a kutatás, melyet nemrégen publikáltak, s melyről a mno online adott hírt.
„A Beth Israel Deaconess Medical Center és a Torontói Egyetem által elvégzett kutatások a jelenségnek – első alkalommal – neurológiai magyarázatot adtak: szerintük egy bizonyos, az alvási szokásokat szabályozó neuron klaszterek, vagyis az úgynevezett ventrolateralis preoptikus sejtek az öregedési folyamat közben lassan elhalnak – olvasható a The Huffington Post internetes oldalán.
-Az öregedés során ezeknek a sejteknek a többségét, így az alvási idő egy részét is, elveszítjük–mondta el a The Huffington Postnak Clifford Saper, a kutatás vezetője és egyben a Beth Israel Deacones Medical Center neurológiai osztályának elnöke.
Saper hozzátette: az emberek, mire hetvenes éveikbe lépnek, általánosan másfél órával alszanak kevesebbet, mint húszas éveikben. -Nem érzik magukat kipihentnek. Azért kelnek fel, mert már nem tudnak tovább aludni, de nap közben fáradtak maradnak–állapította meg a szakember-Ez a krónikus álmatlanság állapotának az egyik formája."
Tehát egyáltalán nem igaz, hogy ez nem zavarja az idősödőket, s hogy elég nekik a rövidebb alvásidő.
„Saper patkányokon végzett laboratóriumi tesztek során összekapcsolta a neuronok pusztulását az alvási zavarokkal. Megállapította, hogy azon állatok, amelyek nem rendelkeznek ezekkel a sejtekkel, úgynevezett mély álmatlanságban szenvdnek.
Mindezek után arra törekedett, hogy eredményeit az emberekkel kapcsolatban is alá tudja támasztani. Saper egy csaknem ezer személyből álló adatsort vizsgált: az alanyoknak gondolatban vissza kellett térniük 1997-be, vagyis 65 éves korukba. Emellett kétévente mindannyiuknak viselnie kellett 7-10 napon keresztül egy karóra méretű eszközt a csuklójukon, mely minden mozdulatukat rögzítette. A kutatás haláluk után is folytatódhatott, mivel az alanyok agyukat tudományos célokra ajánlották fel.
Saper 45 agyat választott ki az alapján, hogy a ventrolateralis még ép állapotban van vagy sem. Először az idegsejtklasztereket próbálta megtalálni, ami az emberi agyban a patkányokéhoz hasonló helyen található.
Ezután összekapcsolta a talált neuronokat az összegyűjtött pihenésre és aktivitásra vonatkozó viselkedési adatokkal. Igazolta, hogy aki kevesebb neuronnal rendelkezett, annak nagyobb mértékű volt az alvásidőben tapasztalt töredezettsége. Ugyanakkor a legnagyobb neuronértékkel rendelkező agyakat (6000 feletti értékkel) a hosszabb, megszakítás nélküli alvással hozta összefüggésbe.
A kutatás egy másik érdekes tényre is rámutatott: a kevesebb neuron és a kevesebb alvás közötti kapcsolat még hangsúlyosabb volt azoknál, akik Alzheimer-kórban szenvedtek.
-Meglepő, hogy az Alzheimer-kóros betegek különös gyorsasággal veszítették el ezeket a sejteket – mondta Saper – Ők rendelkeztek a legkevesebb neuronnal és egyben a legnagyobb mértékű megszakított alvással.
Saper szerint az eredményei segíthetnek abban, hogy a betegek a család tagjai maradhassanak: -Ha olyan gyógyszereket tudnánk megalkotni, amelyek segítenek abban, hogy az Alzheimer-kóros betegek átaludják az éjszakát anélkül, hogy növelnénk az elesés kockázatát, ezzel néhány embert a bentlakásos intézmények falain kívül, a családja körében tudnánk tartani."
Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról
Tovább a cikkhez
Lelepleztük az éjszaka mestereit – ezek a szokások aranyat érnek
Az alvás minősége alapvetően határozza meg a mentális és fizikai egészségünket. Az alvási szokások nem velünk született adottságok, hanem tanulható minták, amelyeket tudatosan alakíthatunk.
Nem csal az időérzék, minél inkább öregszünk, annál jobban rohannak a napok – mutatjuk a vizsgálatok eredményeit
Tudomány
Eláruljuk: nem az idő nem siet, mi gyorsulunk.
Egy medúza képes visszatekerni az idő kerekét, nem is akárhogyan
Egy különleges bordásmedúza képes fiatalodni, és ezzel új megvilágításba helyezi az öregedésről alkotott hagyományos elképzeléseinket. Vagyis reményt ad arra, hogy valaha ránk is hatással lesz a vele kapcsolatos kutatás eredménye.
Jó, hogy van a Sziget Fesztivál, köszi – de vagy százezren nem tudunk ám aludni tőle
Legyen szigeten, de egy másikon: Csepelen, ahol a lőtéri kutyát sem zavarná!
Hankó Balázs Krausz Ferenc alapítványáról: Pusztán politikai okból akarják felmondani a szerződést
Magyar Péter politikai üldözés elérte a Nobel-díjas Krausz Ferencet is.
Orbán Viktor egykori személyi titkára megnevezte: ez lehet a Fidesz jövőjének a kulcsa
Nagy János kijelentette, a leköszönő kormány büszke lehet a munkájára.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szörftábor Msza.hu
2014. szeptember 17. 13:22
A jó alvás titka a sok szörfözés.
Válasz erre
1
0