Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András alkotmánybíró-jelöltekről szavazhat jövő szerdán az Országgyűlés, mindhármukat a kormánypártok javasolták. A jelölő bizottságban az ellenzéki jelöltek nem kapták meg a kilencből szükséges öt szavazatot.
Gulyás Gergely, az alkotmánybírókat jelölő eseti bizottság alelnöke újságíróknak elmondta: Varga Zs. Andrást, Sulyok Tamást és Czine Ágnest jelölik alkotmánybírónak, miután az ősz folyamán három hely megüresedik a testületben. A jelöltekről jövő szerdán szavazhat a parlament. Mindhárom jelöltet a kormánypártok javasolták; az ellenzéki jelöltek a bizottságban nem kapták meg a kilencből szükséges öt szavazatot – mondta Gulyás.
A fideszes politikus kifejtette: mindhárom jelölt rendelkezik tudományos fokozattal, a gyakorlati mellett tudományos munkát is végeznek és sosem folytattak pártpolitikai tevékenységet. Czine Ágnes bíró a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője, tanít mind a Károli Gáspár Református Egyetemen, mind a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Sulyok Tamás ügyvéd a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjog tanszékének oktatója, Varga Zs. András, aki a Pázmány Egyetem Katolikus Egyetem dékánja, korábban legfőbb ügyész helyettes volt – tudatta.
A jelöltek megválasztásához az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatása szükséges - közölte. A jelölteket – a szavazás előtt – még az igazságügyi bizottság is meghallgatja nyilvános ülésén.
Az LMP élt a jogával, hogy megnevezze jelöltjeit a megüresedett három helyre - közölte Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke az ülés után. Lehoczkyné Kollonay Csillát, valamint Földi Andrást és Fülöp Sándort jelölték, de, mint mondta, „a kétharmados többség azt sem engedi, hogy egyáltalán a plenáris ülés elé kerüljenek ellenzéki javaslatok” – mondta. Czine Ágnes jelöltségét – aki novembertől töltheti be az alkotmánybírói pozíciót – Schiffer András támogatta, a másik két jelöltet azonban nem - ismertette.
Gyüre Csaba, a bizottság jobbikos tagja elmondta: nem állítottak jelöltet, mert szerintük a kétharmados többséggel szemben felesleges azt megtenni. A szavazásban azonban részt vesznek, egyik jelöltet sem fogják támogatni – közölte.
Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság hétfőn zárt ülésen döntött a jelöltek személyéről. Ezt Gulyás Gergely kezdeményezte, mondván, személyes adatok is szóba kerülnek az ülésen. A zárt ülés elrendelése előtt Tóth Bertalan, a testület MSZP-s alelnöke elhagyta az ülést, amelyet színjátéknak és méltánytalan eljárásnak nevezett. Kifogásolta, hogy nem hallgatják meg a jelölteket, és azt is, hogy kevés határidő állt rendelkezésükre az értékelésre. Gulyás Gergely ezt visszautasította, és úgy reagált: minden párt élhetett a jelölés jogával.
A jelöltek alkotmánybíróvá választásához az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatása szükséges, megválasztásuk tizenkét évre szól. Bragyova András jelenlegi alkotmánybíró és Kovács Péter kilencéves megbízatása szeptember végén jár le, novemberben pedig Balogh Elemér távozik a testületből.
A 2004. decemberi szégyenteljes népszavazás folytatása, hogy a DK a határon túli magyaroktól sajnálja a támogatást – emelte ki az Országgyűlés hétfői ülésén Orbán Viktor.
Szijjártó Péter és Sulyok Tamás után a magyar miniszterelnök is együttérzéséről biztosította Szerbiát.
Szembesítették az exférjet.
Politikai elemzőt kérdeztünk Budapest működésképtelenségéről, a szavazási rend megváltoztatásáról, döntésképtelenségről és a közgyűlés ülésének elhúzódásáról.
Az egykori SZDSZ kártékony szellemisége még most is jelen van, és rombolni próbál, vigyázzunk!
A Kormányinfón Gulyás Gergely és Vitályos Eszter nemcsak a munkáshitelt és az új otthonfelújítási programot mutatta be, de más örömhírről is beszámolt.
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
Szerinte fogadja el az eredményt, és menjen golfozni, ha Harris nyer.
