Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
A Erste-ügyben a felek abban állapodtak meg, hogy a bank közjegyzői okirat alapján, úgynevezett végrehajtási záradék kiállítása útján is kérhet végrehajtást, ha az adós nem fizet. Az adós azért perelt, mert szerinte a közjegyzőnek vizsgálnia kellett volna, hogy nem volt-e tisztességtelen a hitelszerződés.
Az Európai Bíróság ősszel tárgyalja az Erste-ügyet, amelyet egy magyar devizahiteles indított, amiért a közjegyző nem vizsgálta meg, hogy tisztességtelen-e a vele kötött hitelszerződés. Az adós 2007 végén vett fel svájcifrank-hitelt, és közjegyzői okiratban kötelezettségvállaló nyilatkozatot is tett. Mikor később az adós nem fizetett, ezen irat alapján később a közjegyzőtől kérte az úgynevezett végrehajtási záradék kiállítását, aminek a közjegyző eleget is tett. Az ilyen esetekben bírói ítélet nélkül, pusztán a közjegyzői okirat alapján megnyílik a végrehajtás lehetősége.
Az adós szerint viszont a közjegyzőnek uniós szabályok alapján már a kötelezettségvállaló nyilatkozat hitelesítésekor vizsgálnia kellett volna, hogy a szerződési feltételek nem tisztességtelenek-e.
Az ügyben a Fővárosi Törvényszék előtt folyik per, de a testület az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatalt. A luxembourgi bíróságnak arra a kérdésre kell választ adnia, hogy megfelel-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak a bírói ítélet nélküli, közjegyzői végrehajtás lehetősége. Ez azért érdekes kérdés, mert a bíróságoknak kötelező tájékoztatniuk a felet arról, ha tisztességtelen szerződési kikötést találnak a szerződésben, az viszont nem egyértelmű, hogy a közjegyzőket is terheli-e ez a kötelezettség.
Az ügyben ősszel tart tárgyalást az Európai Bíróság – mondta el a Magyar Nemzetnek Lehóczki Balázs, a luxembourgi bíróság sajtóosztályának munkatársa.