Egy afgán menekült azért perelte be Ausztriát, hogy ne toloncolják vissza Magyarországra, mert itt sértik a menekültek alapvető jogait. A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság viszont nem tartotta megalapozottnak a keresetet. A bíróság szerint a magyar menekültügyben egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, hogy az az emberi jogi egyezménybe ütközne.
A magyar menekültügyi rendszer mellett foglalt állást a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság, igaz az ügy alperese nem Magyarország, hanem Ausztria volt. A felperes egy fiú, aki 16 évesen indult el Afganisztánból és érkezett Európába. Először Magyarországon lépett be az EU területére, de innen tovább ment Ausztriába és ott folyamodott menekültstátuszért. Ausztria visszautasította a kérelmét, mivel a fiú Magyarországon lépett be az EU-ba és az EU-jog alapján így itt kell megindítania az eljárást.
A fiú viszont semmiképp sem akarta, hogy visszaküldjék, ezért az összes osztrák jogorvoslati fórumot végigjárta, végül pedig a strasbourgi bíróságon perelte be Ausztriát. Azzal érvelt, hogy Magyarországon bebörtönzik a menedékkérőket, még akkor is, ha fiatalkorúak. Attól is félt, hogy a magyar hatóságok az ügyének érdemi vizsgálata nélkül automatikusan visszaküldenék Szerbiába. Vagyis azzal érvel Ausztria ellen, hogy olyan országba akarja őt küldeni, ahol sérülnek az alapvető emberi jogai.
A strasbourgi bírság az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Magyar Helsinki Bizottságnak a véleményét is megvizsgálta és úgy találta, hogy a keresetet el kell utasítani. Ugyan vannak problémák a magyar menekültügyben, de a bíróság szerint nem olyan rossz a helyzet, hogy az az Európai Emberi Jogi Egyezménybe ütközne. A magyar szabályok alapján nem küldik vissza automatikusan Szerbiába a fiút, hanem előbb érdemben foglalkoznak a menekültkérelmével. Vagyis Ausztria nem sérti meg a felperes jogait azzal, ha visszaküldi Magyarországra.
A Helsinki Bizottság nem ért egyet az ítélettel, szerintük pont a legfrissebb jelentésüket nem vette figyelembe a bíróság, amelyben többek között azt írják: hiába vannak szabályok például arra, hogy nem szabad fiatalkorúakat menekültügyi őrizetbe venni, ez gyakran mégis megtörténik – írja az Index.
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Még nem volt ilyen az Európai Unió történetében.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Szlovákiai magyar politikusok, ifjúsági szervezetek és kutatók is tiltakoznak a történelmi vita büntetőjogi korlátozása ellen.
„A dolgok nem mentek túl jól.”
Nem könnyű, de tanulságos tevékenység az Európai Bíróság munkálkodását nyomon követni.
Orbán Viktor és Donald Trump megállapodásáról is nyilatkoztak.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A politikai botrány elsodorta a Trump-család nagyszabású tervét.
