Megfigyelők lettünk a török nyelvű országok közgyűlésén

A török nyelvű országok – Törökország mellett Azerbajdzsán, Kazahsztán, és Kirgizisztán – Bakuban rendezték meg a TURKPA 5. plenáris ülését, amelyet Ogtay Asadov, a szervezet hivatalban lévő elnöke, az Azerbajdzsáni Köztársaság parlamentjének elnöke vezetett – mondta az Országgyűlés alelnöke. Az ülésen Ogtay Asadov adott tájékoztatást arról, hogy a magyar parlament számára a TURKPA megfigyelői státuszát adományozták.

Lezsák Sándor köszöntő beszédében hangsúlyozta: a Török Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlésének ülésén való részvétel szép megnyilvánulása a magyar politika elkötelezettségének a török nyelvű világ iránt. Úgy fogalmazott, hogy „népeinket az azonos gyökerekből táplálkozó történelmi barátság köti össze, erre épül a független új magyar politika”. Lezsák Sándor emlékeztetett arra, hogy a világ legnagyobb múltú turkológiai központja a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1870-ben alapított török tanszéke.

Az Országgyűlés alelnöke kiemelte, hogy a Szovjetunió széthullása és Magyarország függetlenné válása óta Budapest kezdettől fogva kinyilvánította az együttműködés szándékát, őszinte barátságát a függetlenné váló török nyelvű köztársaságok népei iránt éppúgy, mint Törökország iránt. „Azóta az élet bebizonyította, hogy tudunk közös értékeket, közös érdekeket és közös célokat találni” – fűzte hozzá. Lezsák Sándor megállapította: Magyarország szívesen emelné magasabb szintre a parlamenti együttműködést is.

A parlament alelnöke örvendetesnek nevezte, hogy „közös történelmi, kulturális és nyelvi gyökereink alapján élénkülnek kulturális kapcsolataink”. Példaként hozta fel a kétévente megrendezésre kerülő Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés rendezvényt, amely a magyarság és egyben Európa egyik legnagyobb hagyományőrző eseménye. Reményét fejezte ki, hogy a választókerületében, a Duna-Tisza közén, Bugacon 2014. augusztus 8-10. között megrendezendő Kurultajon a TURKPA országai ismét népes küldöttséggel vesznek részt.

Lezsák Sándor köszönetet mondott az azeri, a kazah, a kirgiz és a török követségeknek, nagyköveteknek, a külügyi hivatalok munkatársaiknak és mindazoknak, akik a rokontudat alapján a bizalmi tőkét, kapcsolatot erősítik népeink között. Az Országgyűlés alelnöke a magyarság történelmi küldetésének nevezte, hogy „járható hidakat” építsen Kelet és Nyugat között, hozzáfűzve, hogy „az új magyar külpolitikában a keleti nyitás természetesen nem jelenthet nyugati zárást”.

Lezsák szólt az általa alapított Lakiteleki Népfőiskola programjairól is, ahol kormányzati támogatással alapfokú nyelvtanfolyamokat indítottak a TURKPA országok nyelveinek megismerésére. A plenáris ülésen Lezsák Sándor bejelentette, hogy jövő nyáron kormányzati támogatással az eddigi műfordító táborok tapasztalataira építve azeri-magyar, kazah-magyar, kirgiz-magyar és török-magyar műfordítói, nyelvgyakorló, irodalmi tábort szerveznek a tehetséges egyetemistáknak, fiatal diplomásoknak.

Az Országgyűlés alelnöke az együttműködés szempontjából fontosnak nevezte, hogy a parlamenti választáson másodszorra bizalmat kapott Orbán-kormány már az első ciklusában meghirdette a keleti nyitás politikáját.