Közmédia és egyházak: a vallás nem magánügy

A katolikus egyháznak semmi joga morális kérdésekben állást foglalni a gyermekeket molesztáló papok felé mutatott elnéző magatartás miatt. Ferenc pápa szerint, ilyen dolgok akkor történhetnek meg, ha az embereknek nincsen élő kapcsolatuk Istennel. Ezt a saját papjairól mondta...ami sokat elárul a katolikus egyház állapotáról.

„… nyakatekerten írsz és egybemosódóan…” – írja. Szóljon, melyik szót nem érti? „…” – ollózza be MEGINT ugyanazt a gyenge szöveget. Amire reagáltam is. Olvassa el, és cáfolja meg. (Az előbb nem sikerült, úgy látszik, hisz csak megismétli megint.)

("...a 10 parancsolat jótékony hatása...") Hagyjuk már ezt a marhaságot! Semmilyen parancsolatnak NINCS jótékony hatása. Az csak PROPAGANDA. Mondhatják napestig, hogy ne ölj, MÉGIS partra szállnak a gyarmatosítók, és MÉGIS halomra irtják a bennszülötteket, és MÉGIS áldást, meg aranyat szerez ebből az állammal összefonódott katolikus egyház. A katolicizmus diadalútja összefonódott a helyi kultúrák/társadalmak kifosztásával és felszámolásával. Nincs ezzel semmi baj, ez az élet rendje, de hol is volt az a tízparancsolat!? ("...az Egyháznak joga és kötelessége a vallást és erkölcsöket sértő határozatok ellen szavát felemelni...") Természetesen. Csak ezt ne a hatalomba (pártokba) való beépülés útján tegye, mert akkor óhatatlanul (hogy, hogy nem?) kimarad a támogatásból egy-két "egzotikus" egyház. Sőt, olykor még keresztény is... Nahát! ("A balos elképzelés a vallásszabadságról az, hogy senki ne beszéljen Istenről nyilvánosan, ne tegyen ki feszületet, a vallásszabadság tehát csak magánszférailag értelmezhető.") Ez hazugság. (Ami, ha Ön keresztény, eléggé szomorú, mert ... mintha azt is tiltanák? Vagy az nem ott van, hogy "az úttörő mindig igazat mond"?) CSAK akkor ne beszéljen Istenről, amikor a hatalom gyakorlásáról van szó, mert akkor (MINDIG) pénzekről van szó - nagyon sajnálom - és a pénzek elosztásába ne hozzuk be "Isten akaratát", Isten érdekeit"(!?) SEMMI ilyesmit! Hogy lehet ezt elkerülni? Hát úgy, hogy egyházi ember NE politizáljon. Mert akkor, ha valaki felhozza, hogy ő bizony a Fentiek szándékait követi, akkor a másik párt, szintén lelkesen templomba járó tagja megkérdi: "...hááát az meg hogy lehet? Hiszen azok a Fentiek majdhogy nem direkt NEKEM égették meg a csipkebokrot?!" ("...Érdekes, sosem szoktak senkit felszólítani, hogy ateizmusát tartsa meg magának...") - Itt egy kis folyt. köv. - Ez MEGINT hazugság! Ha valaki az "ateizmussal" jön, akkor joggal kérdezhetik meg, hogy "miért, TUDJA, hogy nincs Isten!?" Tehát NEM szoktak ilyesmit felhozni manapság. Csak azt, - teszem azt -, hogy az emberi közösségnek nagyobb hasznára van, ha az abortusz valamilyen lehetőségét biztosítják a polgároknak. Tehát NEM azt mondják, hogy "mivel NINCS Isten, ezért az ő parancsa sem érvényes...", nem, ilyet nem szabad mondani. ("Rosszul tudod Zokni. A komenizmus a vallást mindig is a magánszférába próbálta száműzni, majd onnan is kiirtani...") Hát... Nos, TEHÁT NEM Lenin írta a szöveget. Ezt nem én tudtam rosszul. És a vallás - mely "a nép ópiuma..." (Marx) csak annyiban érdekes, hogy ideológiai vetélytárs volt, pontosan azt a funkcióját ismerték fel, és kezdték ki - a Nagy Francia Forradalomig - kissé keletebben későbbig, egészen keleten MA IS (ugye most a KDNP révén), hogy az uralkodó elit mindig kihasználta a hit aduját, és az egyház boldogan vállalta a tök disznó (az az ász) szerepét... (Ha tök ulti volt a bemondás.) Ha valóban magánügy a vallás, akkor nem is lenne érdekes. Akkor mindegy. Hiszen, amennyire tudom, Lenin egy korban maga is isteni szerepet kapott... ("Én nem tudok arról, hogy a katolikusok vagy reformátusok közéletben való jelenléte hatóságilag üldözendő lett volna a Horthy korszakban.") Hát, ez tényleg súlyos, mert ez TÉNYLEG hazugság. Ugyanis én ezt írtam:"...a hivatalos katolikus-református kereszténységet megújító "ébredési" mozgalmak" voltak üldözöttek. És ÉPPEN a katolikus-református pozíciók veszélyeztetése miatt váltak elutasítandó "szektákká". Adok egy kis irodalmat: http://vmek.oszk.hu/01100/01169/01169.pdf

Köszönjük, Emese.