A kutatók két évtizede igyekeznek nagy léptékű kísérleti modelleket kidolgozni, hogy a hatást pontosan megvizsgálhassák.
Most egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült globális elemzést végeznie japán, ausztrál és amerikai kísérletek alapján. Szabad mezőkön termesztettek 41 különböző gabona- és hüvelyesfélét. A szén-dioxid szintje olyan volt, mint amilyet a 21. század közepére jósolnak.
„Kísérletekkel mutatták ki, hogy a rizs és a búza cink-, vas- és fehérjetartalma akár 10 százalékkal is csökkenhet 2050-re, ez pedig hátrányosan befolyásolhatja emberek millióinak az egészségét."-olvastuk az MTI közleményében a BBC alapján.
„Feltehető, hogy a klímaváltozás dokumentált veszélyei közül ez fenyegeti leginkább az egészséget" - idézte a BBC hírportálja Samuel Myerst, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának munkatársát, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzőjét.
„A világ népességének körülbelül egyharmada jelenleg is vas- és cinkhiánytól szenved. Ezekből a gabonafélékből és hüvelyesekből csaknem kétmilliárd ember jut a vas és a cink legalább 70 százalékához, tehát a tápanyagtartalom csökkenése azért aggasztó, mivel tovább növelheti a hiányt" - tette hozzá Myers.
A szén-dioxid tápanyagcsökkentő hatása újabb csapást jelent a világ élelemtermelésére. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentése szerint a mezőgazdasági termelés megszenvedi az emelkedő átlaghőmérséklet is: a kukorica, a búza és a rizs termelése csökkenni fog az évszázad folyamán.