A napnál is világosabb: ezért sült el visszafelé Magyar Péter és Szily Nóra „interjúja”

2026 első Mestertervében szakértőinkkel mi is kiemeleteztük a beszélgetést és azt is, hogy hol csúszott meg a Tisza elnökének számítása.

Ezek a szent szövegek a szent város, Jeruzsálem eleste, valamint a Templom kirablása és elpusztítása miatti bánkódást, gyászt, fájdalmat fogalmazzák meg.
„Amint már említettük, a Lamentációk vagy Jeremiás siralmai mai formájában a zsolozsma lerövidített változata, kiegészítve egyéb rituális elemekkel (mint például a gyertyák oltogatása). A szerzetesi közösségekben régen éjszaka is fölkeltek és imádkoztak. A szent három nap során az első ilyen éjszakai imában (I. nokturnus – virrasztó zsolozsma) Jeremiás próféta siralmait olvasták az Ószövetségből. Ezek a szent szövegek a szent város, Jeruzsálem eleste, valamint a Templom kirablása és elpusztítása miatti bánkódást, gyászt, fájdalmat fogalmazzák meg. Ezek Kr. e. 586 után keletkezett énekek, amelyekben az istenfélők elpanaszolják az Úrnak bajaikat. Nyomorúságos sorsukat saját bűneik következményeként fogták fel, és így tárták Isten elé, hogy könyörüljön rajtuk. Ezeket az énekeket a zsidók gyászünnepeken énekelték a liturgiában. A keresztények ezekben az énekes költeményekben az első századoktól kezdve Krisztus és az egyház imáját látták megfogalmazódni. Ezért nagyon alkalmasak arra, hogy éppen a szent három nap során kifejezzék Krisztus és az egyház bánatát, fájdalmát az emberiség bukása, a bűn pusztítása miatt.