„Isten Jézus keresztjére helyezte bűneink egész súlyát: az összes igazságtalanságot, amelyet minden Káin elkövetett, Júdás és Péter árulásának keserűségét, az erőszakosok hiúságát, a hamis barátok önteltségét. Olyan súlyos volt ez a kereszt, mint a magukra hagyott személyek éjszakája, súlyos, mint szeretteink halála, súlyos, mert magába foglalja a gonosz aljasságát. Ugyanakkor egy dicsőséges kereszt, mint egy hosszú éjszaka hajnala, mert jelképezi Isten egész szeretetét, amely nagyobb a mi bűneinknél és árulásainknál.
A keresztben látjuk az ember szörnyűségét, amikor hagyja, hogy a gonosz vezesse. De látjuk Isten szeretetének végtelenségét is, aki nem bűneink szerint bánik velünk, hanem irgalmassága szerint. Jézus keresztjénél egészen kézzel foghatóan látjuk, hogy mennyire szeret minket Isten örökre. A kereszt előtt »gyermekeinek« érezzük magunkat, nem pedig „dolgoknak” vagy tárgyaknak, mint ahogy ezt Nazianzi Szent Gergely jelentette ki Krisztushoz fordulva ezzel az imával: