A nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével – mondta ki szerdai ítéletében az Európai Bíróság, amelyet a Kásler-ügyben hozott. Erre az ítéletre várt a Kúria, amikor a tavaly év végén meghozott devizahiteles jogegységi határozatában bizonyos kérdésekről – így az árfolyamrésről, illetve a tisztességtelen szerződési kikötésekről – nem foglalt állást. Az előzetes döntéshozatali eljárásban a fogyasztói hitelszerződésekre vonatkozó EU-s szabályozás értelmezését kérték az Európai Bíróságtól.
A Kásler-ügyben az Európai Bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy az árfolyamrés előírása felvethető-e a szerződéses feltételrendszer tisztességtelensége szempontjából. A luxembourgi ítélkező fórum ezzel kapcsolatban leszögezte: azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak a gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam).
Nem sokkal korábban szintén döntött egy magyar devizahiteles ügyében a luxembourgi testület: akkor azt mondta ki, hogy a választottbírósági kikötés tisztességtelenségéről a nemzeti bíróságoknak kell dönteniük.