Aggódik a NATO-főtitkár Kelet-Ukrajnáért

Aggodalmának adott hangot a kelet-ukrajnai helyzet eszkalációja miatt vasárnapi közleményében Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. A dán politikus értékelése szerint az oroszpárti szeparatisták összehangolt erőszakos hadjáratot folytatnak, amelynek célja Ukrajna destabilizálása.

Rasmussen „súlyos fejleménynek” nevezte, hogy a térségben ugyanolyan különleges orosz fegyverekkel ellátott, és ugyanolyan jelzés nélküli egyenruhát viselő fegyveresek jelentek meg, mint amilyenek a Krímben is feltűntek a félsziget illegitim és jogellenes annektálását megelőzően.

„Felszólítom Oroszországot, hogy enyhítse a válságot, és vonja vissza nagy számú katonáját az ukrán határ közeléből, beleértve a különleges erőket is” – hangoztatja közleményében a NATO-főtitkár, aki szerint bármilyen további orosz katonai beavatkozás, történjen bármilyen ürüggyel is, csak tovább növelné Oroszország nemzetközi elszigeteltségét.

Eközben az ukrán belügyminiszter a Facebookon jelentette be, hogy mindkét oldalon vannak halottjai és sebesültjei annak a „terroristaellenes műveletnek” a nyomán, amelyet az ukrán különleges erők a hét végén indítottak Kelet-Ukrajnában. Arszen Avakov Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a Donyeck megyei Szlovjanszkban folyó művelet közben az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) egyik embere életét vesztette, további öt pedig megsebesült, ez utóbbiak között van az SZBU terroristaellenes központjának vezetője. A „szeparatista oldalon” lévő sérültekről, halottakról nincs pontos adata. Más források már kilenc sérültről számoltak be. 

A belügyi tárca vezetőjének állítása szerint a szakadárok békés állampolgárokat használnak élő pajzsként a rendvédelmiekkel szemben. A mintegy 100 ezres lakosú Szlovjanszkban tudomása szerint legfeljebb ezren támogatják az épületfoglaló szakadárokat. A közelében lévő Kramatorszkban viszont megfogalmazása szerint a helybeliek „elégedetlenek az idegenek tevékenységével”. 

Helyszíni jelentések alapján Kramatorszkban továbbra is oroszbarát szakadárok kezén van a városi tanács és a rendőrség épülete. A városháza előtt barikádot építettek, a helyi katonai repülőtérhez vezető utat pedig blokád alá vonták. Ugyanakkor a Kramatorszk felől Szlovjanszkba vezető úton a biztonsági erők megszüntették a blokádot. 

Vasárnap vált ismertté, hogy az éjjel a megye egy újabb településén, Jenakijevében foglalták el szakadárok a városházát, a rendőrség és az ügyészség épületét. A városházára kitűzték Oroszország és a „donyecki köztársaság” zászlóit. Napközben a megye déli részén, az Azovi-tenger partján lévő Mariupol városában is megszállták a városi tanács épületét. Az esős időben kevesebb mint ezren gyűltek össze az épület előtt követelni a megye elszakadását Ukrajnától. 

Szombaton Donyeck megye több városára is kiterjedtek az épületfoglalások. Szlovjanszk és Kramatorszk mellett Krasznij Limanban mintegy ötven, Kalasnyikov gépkarabéllyal felfegyverzett maszkos hatolt be a rendőrség épületébe. Fegyveresek elfoglalták még Donyeckben a rendőrkapitányságot, ahol az oroszbarát tüntetők nyomására lemondott a megye rendőrkapitánya. A megyeközpontban továbbra is a szakadárok kezén van a megyei adminisztráció épülete, amelyet egy hete szálltak meg. 

Krasznij Liman, Szlovjanszk, Kramatorszk, Donyeck és Mariupol egy észak-déli irányban húzódó főút mentén helyezkedik el. A Donyeck megyei szakadárok közül páran azt mondták helyi újságíróknak, hogy a feladatuk „zöld folyosót nyitni” az orosz csapatok számára. Szakértők szerint hasonló forgatókönyvet valósítanak meg Moszkva irányításával Kelet-Ukrajnában, mint a Krím félsziget orosz megszállásakor. Több jel mutat arra, hogy jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák irányítják a Donyeck megyei épületfoglalásokat, akik nagy valószínűséggel a Krím félszigetről szivárogtak át a kelet-ukrajnai területre. A helyi belügyi szervek tájékoztatása szerint Kramatorszkban a támadók AK100-as gépkarabélyt használtak, amely csak az orosz hadseregben van rendszeresítve.