A fegyvert viselő állam alapvetően helyesen jár el, amikor akár erőszak árán is védelmezi a fennálló rendet – ebben implicit módon a háború lehetősége is benne rejlik.
„Az etikai témák egyike a háború kérdését boncolgatja, mely az orosz-ukrán konfliktushelyzet miatt még itt lóg a levegőben. Mihez kezdjen egy keresztény magával a háborúval? Biblikus dolog fegyvert ragadni, vagy minden áron a békés megoldásokra kell törekednünk? (...)
Kétségtelen, hogy maga a Biblia nem háborúellenes. Ám ez nem jelenti azt sem, hogy háborúpárti lenne. Az erőszak nem örömteli, de biblikus. Nem kívánok most elmélyedni az Ószövetség véres történeteiben (ezt éppen eleget teszik a kereszténység kritikusai), egy érzésem szerint fontos aspektusra azonban szeretnék rámutatni az erőszakkal kapcsolatban. Mégpedig arra, hogy az Újszövetség világában az állam jogrendet fenntartó tevékenysége elismertnek számított. A hatalom jó okkal viseli a fegyvert, ezen az okon pedig Isten jóváhagyása nyugszik. A fegyvert viselő állam alapvetően helyesen jár el, amikor akár erőszak árán is védelmezi a fennálló rendet – ebben implicit módon a háború lehetősége is benne rejlik. Természetesen mindannyian tudunk kivételekről, amikor az állam visszaél saját hatalmával, és egyfajta erőszakszervezetként olyanokat is büntet, akiket nem kellene. A diktatúra az diktatúra – itt és most azonban a normális üzemmenetről beszélünk. A visszaélések és a rossz történelmi tapasztalatok sem csorbítják az állam jogát, hogy lehetőségeivel helyesen élhessen.
A hétvégi genfi találkozó után amerikai tisztviselők szerint az ukrán fél kész elfogadni az új békefeltételeket, és megkezdődött azok átadása a moszkvai delegációnak.
Franciaország újabb háborús üzemmódba kapcsol, Macron reformja és a vezérkari főnök megdöbbentő szavai belpolitikai feszültséget gerjesztenek.
Európa a kompromisszum helyett a konfliktus fenntartására készül.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy Moszkva üdvözölte az eredeti amerikai tervet, és most a módosított verzió bemutatását várják, amelyet Washington Kijevvel és európai partnerekkel dolgozott ki.
A kartellek az állam minden gyengeségét, visszalépését és koordinációs hibáját azonnal kihasználják.
A kancellár „új lendületnek” nevezte a megindult folyamatot, de egyértelművé tette, hogy továbbra is hosszadalmas és nehéz útról van szó.
Elkezdődött a fenyegetőzés.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2022 óta három alkalommal találkozott.
