Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Miután az Alkotmánybíróság megtiltotta az egyedi ügyáthelyezéseket, az OBH elnöke március elsejétől másfél évre a Fővárosi Ítélőtábla állományába rendelte a Debreceni Ítélőtábla elnökét és 23 bíráját. Az intézkedés száz polgári és hatvan büntetőügyet érint.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvényszékek, ítélőtáblák elnökeit korábban arra kérte, hogy a munkateher egyenletes elosztásának biztosítása érdekében minden bíróság nyilatkozzon arról: milyen segítséget tudnak felajánlani azon bíróságoknak, amelyek az országos átlagot 20 százalékkal meghaladó ügyteherrel dolgoznak. A Fővárosi Ítélőtábla közleménye szerint a Fővárosi Ítélőtáblán egy büntetőtanácsnak átlagosan 92 folyamatban lévő ügye van, míg a Debreceni Ítélőtáblán csak 26; a Fővárosi Ítélőtáblán egy civilisztikai tanácsnak 138, Debrecenben pedig csak 50 polgári peres ügye van.
A közleményben felhívták a figyelmet arra: a bírák kirendelése arra ad módot, hogy egy vagy több bíró az eredeti beosztása helyett vagy mellett másik bíróságon is ítélkezzen. Az OBH elnöke a Debreceni Ítélőtábla bíráinak kirendelésével egy a gyakorlatban régóta jól működő, a bírósági igazgatásban gyakran használt jogi lehetőséggel élt az ügyek mielőbbi gyors befejezése érdekében. Utaltak arra, hogy hasonló megoldást alkalmazott már korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is többek között 2004-ben és 2008-ban is, amikor a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla bíráit kirendelte a Fővárosi Törvényszékre. A kirendelés alapján az ügyeket az érkezésüknek megfelelő folyamatos sorszámozás szerinti sorrendben adja át a Fővárosi Ítélőtábla a Debreceni Ítélőtáblának.
A Népszabadság úgy tudja: a debreceni után a győri, a pécsi és a szegedi bíróságok is sorra kerülhetnek a tehermentesítésben. A lap információi szerint az érintett bírák csak úgy egyeztek bele az áthelyezésbe, ha nem kell sem a fővárosba költözniük, sem ingázniuk, a saját bíróságukon ítélkezhetnek, csak a Fővárosi Ítélőtábla nevében. Ez persze az ügyfeleknek és az ügyvédeknek is kényelmetlenséget okozhat.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Népszabadságnak azt mondta: a bírák kirendelése jogilag rendben van, hiszen senkitől nem vonja el a saját bíráját, azonban szerinte az már költői kérdés, hogy ha ha a bírák kirendelése megfelel az alkotmányos követelményeknek, miért az egyedi döntésen alapuló ügyáthelyezéssel próbálták korábban a fővárosi bíróságok ügyterhét csökkenteni.
A Népszabadság értesülései szerint a mostani kirendelések érintik a Portik-ügyet, a Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter elleni eljárást és esetleg akár a Hagyó-ügyet is.